26905. lajstromszámú szabadalom • Szabadon futó kerék az áttétel változtatására szolgáló készülékkel

- 2 — kével áll kapcsolatban és pedig egy oldalt | kiálló (cl) rész vagy toldat által, mely czélszerűen egy súrlódó görgőt tart. A (bl) gyűrűalakú horony körül egy (b2) mere­vítő perem van alkalmazva. A (b) gyűrű belsejében, közel annak mellső széléhez, egy (b3) golyópálya van beesztergályozva, melynek segélyével a (b) gyűrű egy (d) tárcsa szélén fut. Ezen (d) tárcsát egy szé­les (dl) gyűrű tartja, mely az (al) agyon nyugszik, mi mellett a tárcsa egy hosszú­kás, széles peremmel bíró (d2) nyílással van ellátva, mely lehetővé teszi, hogy a tárcsa a (dl) gyűrűn fölfelé és lefelé el­tolható legyen. Ezen (dl) gyűrűt a (d3) golyócsésze és a (d4) elzáró gyűrű tartja helyzetében. Ha a lánczkereket képező (b) gyűrű (láncagyűrű) az (a) lemezzel központosán fekszik, akkor az összes (c) kapcsolások kapcsolatban állnak ezen lánczgyűrűvel és az (a) lemez ugyanazon sebességgel hajta­tik, mint a milyennel a lánczgyűrű forog. Ha azonban a (b) lánczgyűrűt az 5. áb­rában rajzolt helyzetbe, vagy a 3. és 5. ábrákban rajzolt két helyzet között lehet­séges helyzetek egyikébe toljuk, akkor csak azon (c) kapcsolás jön a lánczgyűrű­vel kapcsolatba és hajtja az (a) lemezt, mely épen legközelebb fekszik az (a) lemez középpontjához, míg az összes többi kap­csolások mindaddig szabadok és a láncz­gyűrű (bl) hornyában futnak, míg az (a) lemez forgása közben a kapcsolásokat egy­másután azon helyzetbe hozza, melyben azok a középponthoz legközelebb állnak, úgy hogy tehát a kapcsolások a hajtást egymásután átveszik és azután ismét sza­badon futnak, mihelyt a következő kap­csolás a középponthoz közelebb fekszik. A (c) kapcsolások a 10. ábrában rajzolt ismert szerkezettel bírhatnak, mely egy kúpos kivágásban ülő és a hajtásnál a (bl) horony fala és a kúpos kivágás közé be­ékelődő (c2) görgőből áll, a midőn a súr­lódás elkerülésére még (c3) görgők is al­kalmazhatók. Alkalmazhatók azonban oly kilincskerékkapcsolások is, mint a milye­nek a 11—14. ábrákban vannak föltün­| tetve. Ezen szerkezeteknél az (e) darabok mindegyike egy (el) kilinccsel bír, melyet egy (e2) rúgó az (e3) kilincsfogakhoz szo­rít; utóbbiak a gyűrűalakú (b) horony ol­dalán vagy fenekén lehetnek elrendezve, mint azt a 11. illetve 12. ábrák mutat­ják. Az (e) darabok mindegyike egy oldalt kiálló (e4) peczekkel vagy toldattal van fölszerelve, mely czélszerűen egy (e5) súr­lódó görgőt tart; ezen görgő az (a) lemez hasítékainak vagy mélyedéseinek egyiké­ben fekszik. Hogy a (d) tárcsát a (dl) gyűrűre föl­helyezhessük és utóbbin megerősíthessük, a (d2) nyílás oldalfalából egy (d5) darab van kivágva (8. és 9. ábrák) és (d6) csa­varok segélyével újból beerősítve. A (dl) gyűrű forgásának megakadályozására egy (f) peczek van alkalmazva (2. ábra), mely a (dl) gyűrűn van megerősítve és a (d2) nyílást körülvevő peremben alkalmazott lyukon halad át. Hogy a hajtórészt képező (b) lánczgyű­rűt az áttétel változtatása ezé Íjából ké­nyelmesen emelhessük és sülyeiszthessük, a (d) tárcsán egy (g) rúd villás (gl) vége (1. ábra) van megerősítve, mi mellett a (g) rúd fölső vége egy (g2) szelencéében fek­szik, mely a gépkereten van megerősítve. Ezen szelenczében egy (h) tekercsrúgó van elrendezve, mely egyrészt a (g3) peremre és másrészt a szelencze fölső (hl) föde­lére fekszik és mely arra törekszik, hogy a (g) rúd és így a (d) tárcsa és (b) lánczgyűrű is legalsó helyzetében tartas­sák. Az 1. ábrában rajzolt helyzetben a (h) rúgó meg van feszítve, úgy hogy tehát a (d) tárcsa legfölső helyzetében fekszik. Hogy a (g) rudat fölhúzhassuk, ezen rúd fölső végével egy (i) zsinór vagy más haj­lékony összekötő eszköz van összekötve (7. ábra), mely zsinór vagy hasonló egy a ke­reten megerősített (h2) zsinórtárcsán ha­lad át, mi mellett a zsinór másik vége egy (il) peczekhez vagy toldathoz (15. ábra) van erősítve. Ezen (il) toldat a (jl) lemez egy exezentrikus (j) hasítékában fek­szik, mely (jl) lemez egy (j2) szorítószer­kezet által a kerékpárkeret tetszés sze-

Next

/
Thumbnails
Contents