26903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és lángzó csöppfolyós szénhydrogéneknek színtelen lánggal való elégetésére

- a -zett karaarát iktatunk be, úgy hogy a gőzök a részleges fölbomlás befejezte után és a kifúvató nyílásokhoz érkezésük előtt megszűressenek. Ily módon tisztán tartjuk a gőzei vezetőnyiHsokat és a lángzó helyes működését hosszú ideig biztosítjuk. A csatolt rajzokon az 1—5. ábra a találmány tárgyát képező lángzónak világítási, a 6. ábra pedig fűtési czélokra szolgáló kiviteli alakját ábrázolja, nevezetesen az 1. ábra az elgőzösítő- és keverőkamara, valamint a láng közepén fekvő túlhevítőkamara függélyes metszete, a 2. ábra annak oldalnézete, a 3. ábra az 1. ábra 3—3 vonala szerint vett metszete, a 3 nyíl irányában nézve, a 4. ábra az 1. ábra 4—4 vonala szerint vett metszete, a 4 nyíl irányában nézve. Az 5. ábra a találmány szerint szerkesztett lámpa kisebb léptékben rajzolt nézete, a 6. ábra pedig a találmány szerint szerkesztett fűtőlángzó oldalnézete. Az 1—5. ábrán (Aj gzénhydrogéntartály, melyben a szénhydrogént alkalmas berendezés, pld. a tartályra szerelt kis (B) kéziszivattyú segélyével helyezzük nyomás alá. (C) a tartálytól a lángzóhoz vezető emelkedőcső, (P) az ezen alkalmazott harang. A leírt lángzónái üveghengert alkalmazni fölösleges. A szénhydrogént a (C) csőből az (a) csövön a (b) kamarába és a (D) lángzó burkolatban elhelyezett (c) magba vezetjük, mely utóbbiban a (d) túlhevítő kamara vagy süveg van megerősítve. Ezt az utóbbit legelőnyösebben a (c) magba becsavarjuk, mint az az 1. ábrán látható és fölsó végén zártnak képezzük ki. Ezen a kamarán van az (E) izzótest (e) tartója megerősítve. A (d) túlhevítősüveg közepén egy szűk (f) cső megy át, mely a süveg belső üregének fölső vége alatt végződik, míg az alsó végével a (d) süvegből kinyúlik és a (c) magon alkalmas módon vau megerősítve (1. ábra). Az (f) cső a (c) mag (g) csatornájával közlekedik, mely csatorna a (h) gőzkifúvó nyílásokhoz vezet. (i i) a (D) lángzóburkolat oldalfalán kiképezett, megfelelő nagyságú légbebocsátó nyílások; az ezeken át bejutó levegő a (h) nyílásokból kiáramló szén hydrogéngőzökkel keverődik. A levegő és gőzkeverék a lángzótest közepén alkalmazott (j) csövön lefelé áramlik, a (Dl) fenéktől bizonyos távolságban végződő cső elhagyása után pedig az 1. ábrán látható nyíl irányában a (j) cső és (D) burkolat között levő gyűrűalakú (k) közön fölemelkedik, hogy azután a (c) mag két oldalán levő (1) nyílásokon áthaladva a (D) burkolat fölső végét elzáró drótszöveten vagy lyuggatott (m) süvegen át elszáll. Ha a levegő és gőz keverékét meggyújtjuk, a (d) süveget körülvevő és ezt nagy mértékben fölhevítő szintelen láng keletkezik, mely az izzó testet is izzásnak indítja. Az (f) cső és a (d) süveg között levő gyürűalakú térben alkalmas lyukacsos, vagy finoman eloszlott, jó hővezető (n) anyag van elhelyezve, mely pld. finom vas- vagy aczéldrótszövet lehet. Ez a drótszövet könynyen kihúzható és ismét betolható. Az (f) cső belseje ugyancsak hasonló, vagy más alkalmas (o) anyaggal van megtöltve. A láng meggyújtása czéljából a lángzót anynyira elő kell melegíteni, hogy a lángzóba jutó szénhydrogén elpárologjon. Az előmelegítést valamely alkalmas módon lehet végezni, pld. berszeszláng segélyével, melyet addig tartunk a lángzó alá, míg a lángzó működni nem kezd, vagy pedig a (D) burkolatot a (Dl) fenékkel együtt eltolható hüvely gyanánt képezhetjük ki, melyet az 1. ábrán (D2) jelez. Mikor ezt a pontozva jelzett állásba letoljuk, melyben a hüvely (D4) bajonettzárszerű hasítékaiba fogódzó (D3) peczkek rögzítik, a (D2) hüvelybe töltött kis mennyiségű borszeszt meggyújtjuk és ezáltal a lángzót annyira előmelegítjük, hogy ez működésnek indul. Ekkor a (D2) hüvelyt annyira föltoljuk, hogy az ismét a teljesen kihúzott vonallal jelzett állást foglalja el, melyben a lángzót újból rögzítjük. A leírt lángzó működési módja a következő : Az (a) csövön a lángzóba jutó szénhydrogén elpárolog, a gőzök a túlhevítő kamarát képező és a kis cső és a (d) süveg között