26899. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és eszköz szétszedhető drótkalitkák készítésére
drótot a készítendő tárgy körvonalaiban fogva tartja. Egy madárkalitka készítésé nek a rajzban való ábrázolás czéljára választott kiviteli példájánál pl. a két szemközt fekvő hosszfal és a tető egyetlen drótdarabból van készítve tekercselés segélyével, mi mellett két szomszédos t-ekervény fölváltva a fenék szélének egyik és másik oldalán függ össze egymással. Lehet azonban mindegyik oldalfalat, épp úgy a tetőt is a drótnak zeg-zugalakban való tekercselése által külön-külön készíteni, ezen részeket azután egymáshoz illeszteni és az alább leírt módon egymással összekötni. Különösen raczionális és czélszerű foganatosítási módj 3) 3,Z eljárásnak a 2. ábrán bemutatott kiviteli alak, a hol egyidejűleg pl. két kalitka lesz készítve, melyek a dróttekervények rögzítése után a drótoknak, pl. az A—B sík mentén való átvágásával két részre választatnak szét. Ez esetben azonban a drótok végeit, mint eddig, előre kilyukasztott csövekbe kell beerősíteni. A jelen új eljárás lényege azonban nemcsak a drótok tekercselésének módjában áll, hanem a drótok egymástól való távolságának rögzítési módjában és a drótok merevítésének mikéntjében, valamint a falak egymással való összekapcsolásának módjában is alkalmas csövek vagy lapos, esetleg gömbölyű fésűk közvetítésével. Ezen (a) csövek (1—3. ábra) a drótok, illetőleg a dróttekervények egymástól való távolságainak megfelelő távolságokban (h) hasítékokkal vannak ellátva, melyekkel oldalról a drótokra reátolhatók. A drótok másik oldalán e csövekre egy második (k) cső van rátolva, mely ilykép az első csövet leesésében gátolja, míg a drótokat a hasítékok rögzítik kölcsönös helyzetükben (5. ábra). Azon helyeken, a hol például két szomszédos dróttekervény egymással öszszefügg, pl. az oldalfalak lábánál (1. ábra), a csupán hasítékokkal ellátott csövek nem alkalmazhatók; ez esetben azok helyébe gömbölyű fésűk (4—6. ábrák) lépnek, melyek a drótok egymástól való távolságának megfelő (h) hasítékokon kívül még nyitott (i) hosszhasítékot is tartalmaznak. A 4—6. ábrákon bemutatott legtetszetősebb külsejű kiviteli alaknál a fésűk szintén gömbölyű keresztmetszettel bírnak, mi mellett az alkalmazott (i) hosszhorony a fésűknek a kereszthidakra való rátolását is megengedi. A 4. ábra egy egyszerű gömbölyű fésűt ábrázol, míg az 5. ábrán egy kettős gömbölyű fésű van föltüntetve. Mindkét esetben ismét csatornaszerű (k) födő tolókák rátolása által lesznek egyrészt a fésűk a drótokon rögzítve, másrészt a hasítékok elfödve. Az utóbb említett, tehát az 5. ábrán bemutatott fésűk két egymáshoz illeszkedő oldalfal összekapcsolására is használhatók (6. ábra), még akkor is, ha e falak egy az illeszkedési éleken keresztülmenő keresztdrót által vannak határolva, miután a hosszhorony a föltolást megengedi. Az utóbb ismertetett kiviteli alak főkép gömbölyű madárkalitkák készítésére alkalmas, mikor is a drótok a kettős fésűbe illesztetnek és reájuk tolt- csövekkel rögzíttetnek; a föltolt csövek e mellett egyszersmind a 2—3 részből készült görbület kapcsolatát létesítik az által, hogy a föltolt csövek két fésűszerű részt fogva tartanak. A csövek és a gömbölyű fésűk, illetőleg az utóbbiakhoz tartozó födő tolókák keresztmetszetének alakja tetszőleges lehet (3. ábra), úgy hogy azokkal a drótok kapcsolata és a tárgy merevítése mellett egyszersmind a tárgy díszítését is elérjük. A gömbölyű fésűk helyett lapos fésűk is alkalmazhatók (12—16. ábrák), melyeknek (z) ágai a dróttekervények készítésénél szárukhoz képest szög alatt, meghajlíttatnak, mire, ha már a drótok a kivánt alakban a modell köré vannak tekercselve és a fésűk is át vannak fogva (1. ábrán alul és 13. ábra), a (z) fésűágak a drótra lehajlíttatnak (14. ábra). A fésűágak fölhajlását azután egy födő hüvelynek (15. ábra) föltolása által vagy egy födő testnek (16. ábra) reáerősítése által akadályozhatjuk meg. Ez által egyszersmind a kap-I csolat is tetszetős módon eltakartatik.