26884. lajstromszámú szabadalom • Fokozatosan változó nyomást gyakorló szivattyú

Megjelent 1903. évi április hó 4-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26884. szám. XXI C OSZTÁLY. Fokozatosan változó nyomást gyakorló szivattyú. STEUEB ISTVÁN MÉRNÖK PBAG-KABOLINENTHALBAN. Bejelentésének napja 1902 szeptember hó 17-ike. Elsőbbsége 1901 márczius 19-től kezdődik. A találmány czélja az ide-oda mozgó dugattyúval dolgozó szivattyúknak lökés nélküli járásának oly esetekben való bizto­sítása, melyekben a szívólöket végén a szivattyú munkaterét, pl. a meleg vagy le­vegőt tartalmazó folyadékok szállításánál föllépő okokból folyadékkal teljesen meg­tölteni lehetetlen. Eme czél elérésére az 1. ábra szerint egy külön (C) tér szolgál, melyet a (P) szívóhengertől a (V) szelep választ el és melyet a következőkben sűrítő térnek fo­gunk nevezni. Ebben a térben egy (pl) du­gattyú (merülő dugattyú) mozog, melynek átmérője, illetőleg lökettérfogata a (P) szívó­hengerben mozgó (p) dugattyúénál kisebb. Az (S) szívószelep a szokásos módon, a (D) nyomószelep pedig a sűrítő- és a nyomótér között van elrendezve. A szivattyú működési módja a következő : A (p) dugattyú szívólöketénél a folyadé­kon kívül levegőt (gázokat, a folyadék gő­zét) is szív be, ezt a levegőmennyiséget, — a mennyiben az nem magával a folya­dékkal kerül a hengerbe — az (L) légsze­lep útján szabályozhatjuk. Ugyanekkor az ugyanebben az irányban mozgó (pl) du­gattyú a folyadékot a sűrítő térből a (D) szelepen át a nyomótérbe nyomja. A beszívott folyadék- és levegőkeveréket a visszafelé mozgó dugattyú a (P) henger­ből a (V) szelepen át a (C) sűrítő térbe nyomja, ezenközben pedig a (p és pl) du­gattyúk lökettérfogatának különbségével egyenlő kompressziót okoz. Ha ezt a térfo­gatkülönbséget és a folyadékkel együtt beszívott levegő mennyiségét helyesen vá­lasztjuk meg, módunkban áll, hogy közvet­lenül a löket végén, természetesen azonban mégis valamivel ezelőtt, a (D) szelep fölött uralkodó nyomással azonos nyomást idéz­zünk elő, úgy hogy eme szelep — a mint a dugattyúk mozgásiránya megváltozik, te­hát a forgattyú holtállásában, illetőleg va­lamivel ez előtt — ki fog nyílni és a (D) szelep fölött és alatt lévő folyadékmennyi­ségek lökés nélkül fognak egymással egye­sülni. A (V) szelep a dugattyú visszamozgásá­sának végén záródik és ennek kezdetén nyílik. Az (S) szívószelep a (V) szelep mozgá­sával ellentétes, a (D) nyomószelep mozgásá­val pedig azonos mozgást végez. A szelepeket akként lehet elrendezni, hogy a beszívott levegő (gőz, gáz stb.) egész tömegét minden löketnél el lehessen távo­lítani, de lehet azokat akként is elren­dezni, hogy annak egy része a (P) vagy

Next

/
Thumbnails
Contents