26883. lajstromszámú szabadalom • Újítások varrógépeken

15. ábra a tű mozgatókar ágyazásának részlete, végül a 16—20. ábra az öltés képződését magya­rázó séma. A csatolt rajzokon (A) a gép alaple­meze, melyen szokásos (B) munkaasztal foglal helyet és melyből a függélyes irány­ban fölfelé és (C) végével a munkaasztal fölé nyúló, a tűrúd szerelésére szolgáló kar indul ki. A gépnek a tűvel szemben fekvő végén a tömlőszerű alakú árúk föl­húzására szolgáló üreges szarva van, mely­nek egyik oldalfalát a (10) csap körül vízszintes irányban forgatható (D) födél ké­pezi, úgy hogy mikor ezt a födelet kifelé forgatjuk és a tűtől eltávolítjuk, a födél­ben és ez alatt lévő részek tisztogatás vagy más czélból hozzáférhetőkké válnak. Az (S) főtengely az (A) alapzatra van sze­relve és a különböző részeket alkalmas mozgatótagok, legelőnyösebben exczenterek segélyével mozgatja, minek következtében a gép részei nyugodt kényszermozgást vé­geznek és még nagy sebesség esetében is alig kopnak. Az (S) hajtótengely az (E) tűkart a (11) exczenter és (12) exczenterrúd útján moz­gatja, az exczenterrúd a tűkarnak a tű­től elfordult végén kiképezett rövid (13) karral van kapcsolatban. Az (E) tűkar ezenkívül ugyanazon a végén, melyen a rö­vid (13) kar van kiképezve, egy második, a (13) kar mellett fekvő (14) kart visel, mely a (15) hajtórúd, (16) szögemelő, (17) hajtórúd és (18) kapcsolórúd útján a víz­szintes síkban ide-oda mozgó hurokfogó (F) szerelőrúdját mozgatja. Eme berendezésnél tehát a tűemelő mozgatja a hurokfogót és a tűemelő és hurokfogó mozgása között a megfelelő viszonyt a (13 14) karok, va­lamint a (16) szögemelő két karjának hosz­sza között fönnálló viszony szabja meg. A (18) kapcsolórész, — hogy az eléggé haj­lékony legyen — legelőnyösebben két vagy több lemezből készülhet. Az (F) szerelőrúd vége T-alakú, a ke­resztdarabon egy (19) hüvely van kiké­pezve, mely a hurokfogó szárának vezeté­sére szolgál. A hurokfogót magát az (a) szár, mely a hurokfogó szárnyára vagy á tulajdonképeni hurokfogóra merőleges, a szárból sugárirányban kiálló (b) forgattyú és a szárra merőleges, síkban fekvő, a szárhoz viszonyítva exczentrikusan görbülő (c) szárny, vagy tulajdonképeni hurokfogó képezi. Ez a szárny a megrajzolt kétfona­las gépnél általában szokásos tűüregekkel van ellátva. A hurokfogó (a) szára és az (F) szerelőrúd végén kiképezett (19) ágyazó hüvely a függélyeshez oly szög alatt haj­lik, hogy a hurokfogó csúcsa a tű másik oldalán fekszik, mikor a tű hurokjába be­lép, mint mikor abból kilép, tehát a lej­tős elrendezés lehetővé teszi, hogy a hu­rokfogó a tűvel helyesen működjék együtt a nélkül, hogy a hurokfogónak oldalirá­nyú mozgást kellene végeznie. A hurokfogó (a) szárának külső végére a (20) exczenter van fölékelve, melynek (1) exczentercsapja a gép mellső oldalán meg­erősített és a hurokfogó szárára merőle­ges (22) lemez (21) hornyában van ve­zetve. A (21) horony hosszának egy ré­szén görbe vonal szerint, belső végén pe­dig függélyes irányú egyenes vonal sze­rint van alakítva, emez alakítása követ­keztében az (F) szerelőrúd által ide-oda mozgatott hurokfogó mozgását akként mó­dosítja, hogy az a következőkben leírandó mozgást végezzen. A (d) tű, mely a hurokfogóval működik együtt, igen rövid lehet, miután a hurok­fogó alakítása és mozgása egészen külön­leges. Ez a körülmény igen fontos, a mennyiben lehetővé teszi, hogy a gépet gyorsan járassuk. A (d) tű egy (G) tűrú­don van megerősítve, mely a (C) kar vé­gén kiképezett vezetékekben mozog ide­oda és az (E) karral a szokásos módon van összekötve; az egyedüli új a tűrúdnál a tű befogására és beállítására szolgáló szerkezet. A (G) tűrúd maga üregesen van kiképezve, még pedig legelőnyösebben an­nak egész hosszán, a tűrúd alsó végébe pe­dig a (23) dugó van becsavarva, mely alsó végén föl van hasítva, és egy (2) csavarral oly módon ellátva, hogy a két rész egy­más felé legyen szorítható. A tűbefogó

Next

/
Thumbnails
Contents