26860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomtatólemezek előállítására
- 2 — különböző fázisait sematikusan az 1—6. ábrán mutatjuk be. I. A jól csiszolt (a) fémlemezt először chromgummioldattal — mely kb. 200 g. vízből, 7 g. káliumbichromátból és 40—50 gr. szörpszerű arabsgummioldatból áll — bevonjuk és sötét helyen megszárítjuk (1. ábra) A lemezt ezután másolókeretbe fektetjük, úgy hogy az átlátszó rajz a lemez érzékeny oldala fölött feküdjék. 1—4 percznyi exponálás után a lemezt kivesszük a másolókeretből, hideg vízbe tesszük és gyapotpomattal gyengéden fejlesztjük. A megvilágításnál a gummiréteg főrésze oldhatatlanná vált, A rajz fekete vonalai alatt feküdt (c) részek ellenben a vízben föloldódnak, mikor azokon a gyapotpamatot végighúzzuk, egyúttal a fölösleges káliumbichromátot is kimossuk a lemezből (2. ábra). Ezután a lemezt szárítjuk. II. Az első művelet után ama helyeken, melyeken a rajz vonalainak kell feküdniök, a lemez fölűlete fémes fog lenni, ellenben a lemez főrésze a megalvadt gummioldattól szürkének fog látszani. Ezután az egész lemezen valamely fehérjeoldattal (mely tojásfehérjéből, kevés chromsavas káliból és ammóniákból állhat) egy (d) réteget létesítünk, ezt megszárítjuk és körülbelül negyedóráig szabadon, tehát nem másoló keretben a fény hatásának tesszük ki (3. ábra). Ekkor az egész albuminréteg ama pontjai, melyek közvetlenül tapadnak a fémhez, tehát a rajzolt alkotó (c) pontjai még erős sav, pl. kénsav hatásának is ellenállának, ellenben ama pontjai, melyeken a fémmel nem érintkeznek, tehát az albuminrétegnek a fémtől a gummiréteg által elválasztott fő része, nem áll ellen. III. Ebben az állapotban, tehát akkor, mikor a lemez főrésze két réteggel van bevonva, a lemezt sav hatásának tesszük ki, mely sav a lemez főrészéről a jelzett rétegeket leválasztja. A sav az albuminrétegnek a rajz vonalaiara eső részét nem támadja ugyan meg, azonban abban még is némi változást idéz elő, amennyiben a nyomtató festéket föl nem vevővé teszi, míg egyébként az albumin a zsíros festékeket nagy mértékben vonzza magához. Ezért az albuminréteghez oly anyagot is kell adni, mely a rajz helyett a savval való érintkezés ellen védi, anélkül, hogy a főrészt a savval szemben érzéketlenné tenné. Erre a czélra különböző zsírszerű vagy gyantás anyagok, pl. az úgynevezett litográfikus átnyomófestékek vagy aszfaltoldat vagy más hasonló anyagok használhatók. A lemezt ily anyagból álló vékony, de tömör (e) réteggel vonjuk be, oly módon, hogy az illető anyagot fölhengereljük (4. ábra). Aszfalt használatánál a lemezt czélszerűen egyideig újból fény hatásának tesszük ki. IV. A lemezt most savoldatba visszük, mely körülbelül 1 térfogatrész sósavból és 2 térfogatrész vízből áll és körülbelül egy perezig ebben az oldatban feküdni hagyjuk. Ekkor a sav a lemez főrészén a gummioldat fölött fekvő festék és albuminréteg daezára vegyül a gummioldattal és tiszta vízzel a gyapotpamat segélyével könnyen ledörzsölhető, míg a rajzot alkotó (c) vonalak és az ezeket födő festék a fehér fémen tisztán hátra marad (5. ábra). A főrészén megtisztított lemezt szivacs használatával tiszta arabsgummioldattal vonjuk be, ezután megszárítjuk és az aszfalt- vagy más hasonló réteget, például terpentinnel lemossuk. (6. ábra). V. Az arabsgummi megszárítása után a lemezt tiszta vízzel mossuk le. A gummi lemosása után a lemezt az anyagának megfelelő módon maratjuk és azután festékelve nyomtatásra használjuk. A nyomtatásra alkalmas lemez elkészítése kb. egy órát vesz igénybe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nyomtató lemezek előállítására, mely eljárásnál a lemezt először a fényhatása alatt vízben oldhatlanná váló réteggel (pl. chromogummival) vonjuk be, azután az eredeti alatt megvilágítjuk és végül fejlesztjük, azáltal jellemezve, hogy a kifejlesztett lemezt a fényhatás alatt oldhatlanná váló réteggel legelőnyösebben chromot tartalmazó fehérjével vonjuk be és a fény hatásának tesszük ki, azután pedig a jelzett két réteget