26834. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tőzeg elszenesítésére

mutatott töltőszerkezet alkalmazása esetén, a szekrények közvetlenül a hevítő kamra megfelelő sajtoló lemezének keretére szállíttatnak. Ily módon a formaszekrények folytonos körutat írnak le, a mi az elszenesítő berendezés üzemét lényegesen gyorsabbá és olcsóbbá teszi. Az elszenesített terviekkel megtöltött formaszekrények kiürítése. A 11 — 12. ábrán föltüntetett billentő szerkezet arra szolgál, hogy a (103—104) vágányon mozgásban levő alsó (u) szekrényrészek, miután (o) fölső részük levétetett, fölbillentessenek, úgy hogy a tőzeg megelőző elszenesítése által kapott brikettek a (h) mélyedésekből a szekrény alatt helyet foglaló csillébe hullnak (15. ábra). Ezen czélból a (105) pallópálya a (106, 107) helyek között meg van szakítva, úgy hogy az alsó szekrényrész (s) kereke nem találhat többé alátámasztást a (105) pallón. A szekrény most az (s) kerékkel fölszerelt oldal nagyobb súlya következtében az (e, fj kerekek csapjai körül elfordul s lefelé billen. A billenő szekrényrésznek forgás közben érvényesülő eleven ereje a szekrényt egy pillanatra a 11. ábrán pontozott vonalakkal föltüntetett helyzetbe hozza, melyben a brikettek kies nek s egy a szekrény alatt helyet foglaló csillébe hullnak. A brikettek kihullását még azáltal is elősegíthetjük, hogy a lebillenő szekrényrészt egy (108) ütközőhöz hagyjuk ütődni, minek következtében a brikettek még akkor is kihullnak, ha a szekrényben esetleg szorosabban ülnének. A kiürített szekrény azonnal visszabillen és a síneken tovább haladva a 11. ábrán folytonos vonalakkal kihúzott helyzetbe jön, miközben a vágányok mellett megerősített (110) bakok (109, 111) görgőihez ütközik. A bakok mellett elhaladó (u) szekrény részt a (109) görgők fokozatosan a vízszintes helyzet felé közelítik s a (111) göigők ezen helyzetbe teljesen visszave> miközben az (s) kerék a (112) lejtőn fo^o ,,iűl a (105) pallóra (12. ábra balról) s a már üres szekrényrész a második emelő-dobogóhoz érkezik. A 10. ábrán függélyes metszetben föltüntetett (135) csille, mely a brikettek befogadására szolgál, egy két részből álló zárófödéllel van ellátva, melynek a (171, 172) sarkok körül leesappantható (169, 170)részei a pontozott vonalakkal föltüntetett helyzetbe billennek le, tehát befelé nyílnak, úgy hogy a brikettek a formaszekrényből a födélre hullhatnak. Hogy az utóbbiak ismét önmaguktól záródjanak, vagyis eredeti helyzetükbe visszatérjenek, (173, 174) ellensúlyokkal vannak ellátva, melyek a födélrészeket újból fölcsappantják. A csillék legczélszerűbben (175, 176) síneken (10. és 15. ábra), a (180, 181) vagy (182) csatornákon keresztül (13. és 14. ábra) szállíttatnak a (129, 133, 139) billentő szerkezetek alá s megtöltés után tovább vezetve, czélszerúen egy hosszú (177) vagy (178), illetve (179) csatornába tolatnak, melyeken hideg légáram fuvatik végig. Ezen légáram segélyével a tőzegszén-brikettek igen gyorsan 50° C hőmérsékre hozhatók, vagyis oly hőmérsékre, melynél már nem gyuladnak meg. A tőzeg szenesüésére szolgáló telepek általános berendezése. Ámbár a tőzeg elszenesítésére szolgáló telepek általános berendezése az előadottakból már eléggé tisztán kivehető, az alábbiakban mégis egy czélszerű berendezést fogunk röviden ismertetni. Mint a 13. ábra mutatja, az (l) kemencze mellett négyszögletes emelő lapokkal ellátott (127, 128) dobogók vannak elrendezve. A (127) dobogó segélyével a formaszekrények az elszenesítési folyamat befejeztével a (103 104) vágányra tolatnak s a (129) billentő szerkezethez jutnak, honnan, miután kiüríttettek. a (128) dobogóra érkeznek, mely azokat a 7. ábra szerint a töltőberendezés (75 — 78) tartólemezeire emeli. Miután a tartólemezeken tőzeggel újra megtöltettek s az (o) fölső részekkel lefödettek, a (75—78) tartólemezeknek az (54) oszlop körüli egyszerű elforgatása által a kemencze hevítő kamrájához szállíttatnak, illetve annak sajtoló kereteire tolatnak. Mialatt a formaszekrények ezen utat a kemenczén kívül