26834. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tőzeg elszenesítésére

amennyiben a (168) homlokfalhoz ütközik. Ily módon lehetővé válik, hogy a formaszekrények csak éppen annyira tolassanak föl a sajtoló lemezek kereteire, hogy a formaszekrények középpontjai pontosan a (20, 22, 24, 26. 28) sajtoló lemezek középpontjai fólé essenek. Magától értetődik, hogy több ily hevítő kemeneze is összeépíthető, ha az üzem nagysága azt szükségessé teszi. Ez esetben ajánlatos két-két kemenczét egymással szemben elrendezni, mint a 4. ábrán, a hol a két kemeneze tűzhelyei bizonyos mértékben egy (113) tűzhellyé vannak egyesítve. A (114, 115) rostélyokról a (116, 117) sajtókon keresztül vonuló tűzgázok, hőtartalmuk megfelelő átadása után a közös (118) fűstlyukba érkeznek. A két (116, 117) sajtó közötti térben a hő mintegy összetorlódik s visszahat a sajtók formaszekrényeire. Míg tehát az egyszerű kemenczénél a rostélyhoz közelebb fekvő részek valamivel erősebben fölmelegednek, addig itt a fölmelegedés ezen egyenlőtlen volta a két sajtó közötti hőtorlódás által nagyrészben kiegyenlíttetik, úgy hogy az elszenesítési folyamat a 4. ábra szerinti kettős kemenczénél rendkívül egyenletesen megy végbe. Négy kemeneze elrendezésénél kettő-kettő egymással szemben állíttatik föl, mely esetben az előbb jelzett hatás éretik el. A sajtoló lemezeknek és a közöttük fekvő formaszekrényeknek a hevítő kamrában való ágyazása és elrendezése. Az 5—6. ábrák nagyobb léptékben tüntetik föl a (20, 22, 24, 26) sajtoló lemezeknek az (a, b, c, d) keretekbe való beillesztési módját. A keretek a hevítő kamra (16, 18, 19, 29) kiugrásaira vannak ágyazva, míg a legfölső (28) sajtoló lemez közvetlenül a hevítő kamra (30) kiugrásain nyugszik. Hogy az (a, b, c, d) keretek, valamint a legfölső (28) sajtoló lemez helyzete a hevítő kamrában kellően biztosíttassák, az utóbbi lemez négy helyen, vagyis a (44, 45, 46, 47) helyeken (48, 49, 51) vezető léczekkel van ellátva. (3. és 6. ábra). A vezető lécz most említett négy csoportjából egy-egy lécz a formaszekrények illetve (b, c, d) keretének kivágásaiba, illetve a (28) lemez (142) karimájába nyúlik. A keretek mindegyike négy ilyen kivágással bír, melyek czélszerűen a keretek külön nyúlványaiban vannak kiképezve. így pl. a (26) sajtoló lemez (d) kerete négy (125) nyúlvánnyal bír, melyeknek (126) hasítékaiba egy-egy (48), illetve (49, 50, 51) lécz nyúlik. Ezen léczek mindegyike (29) kiugrással van ellátva, melyen a (125) nyúlványok megfelelő fekvést kapnak (6 ábra). A (26) sajtoló lemez (d) keretéhez hasonlóan az (a, b, c) keretek, valamint a (28) sajtoló lemez is négy-négy (119), illetve (121, 123. 142) nyúlványban végződik, melyeknek (120), illetve (122, 124, 143) hasítékaival mindig másik (48, 49, 50, 51) léczcsoport kapcsolódik. Hogy a kereteknek a hevítő kamrába való bevezetése ne akadályoztassák, a (16, 18, 19, 29, 30) kiugrások, melyeken az (a, b, c, d) keretek, illetve a legfölső (28) sajtoló lemez nyúlványai nyugosznak, lépcsőzetesen vannak elrendezve (3. ábra), úgy hogy minden egyes keret a másik keret tartására elrendezett kiugrások fölött elhaladhat. A sajtoló lemezek keretalakban vannak kiképezve s közbenső (42, 42) bordákkal birnak, úgy hogy minden sajtoló lemez számos (43, 43) barázdát tűntet föl. Azáltal, hogy a kemeneze rostélyától jövő tűzgázok ezen csatornákban kénytelenek szétoszlani, melyek czélszerűen még egy másik, különösen nagy hőfoghatósággal bíró anyaggal bélelhetök ki, a gázok hőtartalmának egy része visszatartatik, illetve a sajtoló lemezeken fölhalmoztatik. A (21, 23, 25, 27) formaszekrények egyegy (u) alsó és (o) fölső részből állnak. A formaszekrények mindkét fele, mint pl. az 5. ábrán a (27) formaszekrénynél látható, megfelelő (h, i) mélyedésekkel bír, melyeknek alakja és nagysága az ellőállitandó brikettek méretei után igazodik. A formaszekrény alsó (u) fele a (g) kerettel czélszerűen egy darabból áll s (e, f) kerekekkel van | ellátva. Ez utóbbiak (k) koszorúi az (a, b, c,d) ' keretek csatoraaszci ű (m) mélyedéseibe ka-