26815. lajstromszámú szabadalom • Újítások fonó- és kettőzőgépeken

— 2 — (f) pad között van alkalmazva és vagy teljesen szabad, vagy az egyik vagy másik részen van megerősítve. A fonál feszültségének biztosítására és a (d) pergető fölemelkedésének meggátlására a (h) fékzsinórok szolgálnak, melyeket súlyok vagy megfelelő rúgók szorítanak a (d) pergetőre. Az említett fékzsínórok vagy közvetlenül az (f) padhoz, vagy egy ezen megerősített és alkalmas exczenter szerkezet segélyével beállítható vagy ide-oda mozgatható rúdhoz vannak erősítve. Az orsó szára (vagy a hüvely vagy cséve) egész hosszán vagy hossza egy bizonyos szakaszán fel lehet hasítva, úgy hogy az orsószárának (vagy a hüvelynek vagy csévéllek) összenyomásánál a kész fonalbúgát könnyen le lehessen húzni. A hüvely vagy az (al) cséve legelőnyösebben egy kiugró (a2) karimával van ellátva, fémből, fából vagy más alkalmas anyagból, esetleg fémmel bevont fából készül. A leírt berendezés működési módja a következő: A fonalat a szokásos módon a tápláló hengerek szolgáltatják és a pergető karjainak fülein vagy horgain, vagy gyűrűjének horgain jut az orsó szárához, a hüvelyhez vagy a csévéhez. A munka kezdetén az (f) pad a legmagasabb helyzetben van, tehát a fonalbuga képezése felülről lefelé történik, a mennyiben a pergető az (f) pad mozgását követi és mindig valamivel mélyebben áll, mint a bugának épen képződő része. Ez lehetővé teszi, hogy a bugát bármikor könnyen lehúzhassuk. A pergetőt a fonandó vagy kettőzendő fonál feszültsége és a pergető és az orsószár, vagy hüvely vagy csésze között föllépő súrlódás forgásnak indítja, míg a fékzsinórok a pergető mozgását annyira lassítják, hogy az az orsónál jóval lassabban mozogjon. Ily módon a fonál az orsószárra, hüvelyre vagy csévére gyorsan és egyenletesen tekercselődik föl. Az (f) pad a szokásos módon működik, nevezetesen a buga kúpos részének megfelelő hosszúságon emelkedik és sülyed és minden fölemelkedése és sülyedése után kissé.mélyebb helyzetet foglal el, mint előbb, tehát a csévén egyáltalában előállítható hosszúságú búgát állítja elő. A 3, 4 és 5 és 6. ábrán látható kiviteli alaknál (a) az alacsony csonkakúp alakjában kiképezett pergető, mely szélesebb alapjával lefelé fordúl és szélén az (e) padra fekszik. Az (e) padnak egy (el) kivágása van, mely elég tágas ahhoz, hogy a bugát a (b) orsó (bl) száráról le lehessen húzni. A pergető akként van elrendezve, hogy az az orsó szárán, a hüvelyen vagy a (c) csévén szabadon foroghasson, a (b) orsó a (d) orsópadba van ágyazva. Az (a) pergető átmérője az (el) kivágás átmérőjénél nagyobb és a pergető egy vagy több, az említett kivágáson lefelé nyúló karral van ellátva. A karok oly mélységig nyúlnak le, mely a buga kúposságának koszszávai egyenlő. Karok helyett egy vékony, lefelé nyúló (a2) gyűrű is alkalmazható. A karok alsó végeiken fülekké lehetnek meghajlítva, vagy pedig hasítékok lehetnek a karokban kiképezve, melyeken a fonalat át lehet vezetni, vagy végül a karok alsó végein ily czélból levehető horgok lehetnek fölerősítve. A fonál a szállitóhengerekről az ismert és szokásos módon lefelé mozog, azután pedig az (a) pergető egy függélyes (a6) hasítékán vagy egy nyílásán megy át. Ez a hasíték vagy a pergető külső szélébe van vágva, mint azt megrajzoltuk, vagy annak belső szélén van kiképezve. A jelzett hasítékon vagy nyíláson átvezetett fonál a pergető karjainak vagy gyűrűjének lefelé nyúló fülein vagy horgain megy át és innen az orsó szárához, vagy a hüvelyhez, vagy a csévéhez fut. Az (a) pergetőt a fonandó vagy kettőzendő fonál feszültsége következtében forgásnak indítja, a pergetőt, illetőleg ennek agya és a (b) orsó (bl) szára, vagy a hüvely, vagy a (c) cséve között föllépő súrlódás eme mozgást még inkább elősegíti. A pergető az orsóval szemben késik, il-