26799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szövőszék egyenesen vagy kettősen kerek szövöttárúk előállítására

kezetteí van ellátva. Ezen (A) hengerről a lánczfonalak a (7) láda (6) bordáin (5. ábra) át a (C. D. E) szövethengerekre futnak (2., 5. és 6. ábra), melyek hasonlóképen kúpalakúak, szintén együtt működnek és a (8) fogaskerékkapcsolás segélyével közösen hajtatnak. A lánczfonalak, nyüstök vagy nyüstpálczák által tartatnak, melyeket egy (J) nyüstgép vagy Jaquard-gép (5. ábra) mozgat a szövet előállítására szükséges módon. Egyszeresen kerek, szabályos szövet előállítása a következő módon történik: A 9. ábrában példa gyanánt föltételezzük, hogy a szövetet öt szélességi fokozatban állítjuk elő; a lánczfonalak ezen öt csoportja 9, 10, 11, 12 és 13-mal van jelölve, a hol is egy és ugyanazon csoportnak lánczfonalai a czélzott kötésnek természete szerint két vagjr több nyiisthöz tartoznak. A szövet előállítása már most akként történik, hogy először a (9) csoport lánczfonalaival képezünk szádat, míg a többi csoport fonalai ez alatt fekve maradnak. Ha most a (14) vetülékfonalat a szádon átvetjük, akkor csak a (9) csoport lánezfonalai köttetnek le, míg a jobboldali vetülékszekrényig érő vetülékfonal a többi csoportok fölött szabadon fekszik. Ha most a (9) csoporton belül a szádat váltjuk és a vetülékfonalat ismét visszavetjük. akkor hasonlóképen csak a (9) csoport fonalai köttetnek le. Hogy azonban ezen második vetésnél a 10—13 csoportok fölöst szabadon fekvő vetülékfonal egészében a (9) csoport szádába húzassék vissza, szükséges, hogy a vetélő pályája a baloldalon a 10 -13 csoportok együttes szélességével meghosszabbíttassák (1. az (F) meghosszabbítást a 2. ábrán); ezen második vetésnél a vetülékfonal a csévéről nem fejtődik le. Már most a harmadik, jobbra tartó vetésnél a 9. és 10. csoportok közös szádat képeznek, minek következtében most ezen két csoport lánezfonalai köttetnek le, éppen úgy, mint a negyedik balra tartó vetésnél, melynek bevetése előtt a (9) és (10) csoportokon belül szádváltás történik. P^zen vetésnél a vetülékfonál, már a (10) csoport szélességének megfelelő hosszban fejtetik le a vetélő csévéjéről. Az ismertetett módon azután sorban három, négy és végre az összes csoportokon végig képezünk és váltunk szádat és mindenkor vetülékfonalat vetünk át és vissza, sőt az egész öt csoporton, a mint ez föl van tüntetve, két vagy több vetülékfonalat vethetünk át. Ugyanezen szabályszerű sorrendben megyünk azután vissza a szádképzésben, a szádváltásban és a vetülékfonalat bevetésében. A föltüntetett foganatosítás! példánál tehát tizenkét bevetés és a (9) csoportban tizenkét szál lesz, melyek jobbra tartva tíz. nyolez, hat és végre a jobboldali szövetszélen négy szálra csökkennek. Ebből látható, hogy a szövet a baloldalon jelen esetben a jobb oldal hosszának háromszorosára növekedett és ezen viszonynak megfelelően választandó tehát a szövet-és esetleg a lánczhenger kúpossága is. A 10. ábra egyszeresen kerekszövet előállítását tünteti föl a vetülékfonalak szabálytalan elosztása mellett. Ezen ábrából látható, hogy a vetülékfonal először a (9) csoportba, azután a (9 — 11) csoportba, továbbá mind az öt csoportba, azután a (9—12) csoportokba és így tovább a már ismertetett módon vetjük be. miáltal szintén a már fönt említett hatást érjük el. Hogy a vetés irányváltozása, különösen a 9. ábrabeli szabályos előállításnál, ne történjék mindig ugyanazon helyen, két-két csoport közé bizonyos számú lánczfonal beiktatása ajánlatos, a melyeket a Jaquardgép külön kordák segélyével akként mozgat, hogy egyszer az egyik csoporttal, azután pedig a szomszédos csoporttal képeznek szádat. Nem szükséges továbbá, hogy a vetülékfonalakat visszavezessük, hanem azoknak végeit ismert szerkezetekkel le is vághatjuk. Ha két ily szövőszéket egymás mellé akként állítunk föl. hogy a kúpos láncz és szövethengerek nagyobb homlokföliilete fekszik egymás mellett, akkor duplaszéles és kettősen kerek szövetet kapunk, t. i. olyat, a melynek külső átmérője, ill. nagyobb hossza középen fekszik, belső átmérője, ill. kisebb hossza pedig a szövet szélein van. Ennek megfelelően középen a legtöbb vetülékfonál vettetik be, kívül pedig akár