26776. lajstromszámú szabadalom • Nyomtatott szövetek, melynél a minta képzésére nem változó pigment alapok szolgáltak és eljárás a nyomtatás végzésére

— 2 — tömeg egyenletessé nem vált. A megolvadt tömeget most vagy azonnal, vagy lehűlése után alkalmas oldószerben, minő a benzim kloroform, szénkéneg, terpentinolaj, aceton stb. föloldjuk, megszűrjük vagy esetleg meg sem szűrjük és a pigmenttel keverve nyomtató festékké alakítjuk. Bizonyos esetekben czélszerűnek bizonyul, ha a pigmentalapot alkalmas anyagokkal színtelenítjük és használat előtt egy ideig állani hagyjuk. Hogy a gyanta és kaucsuk összeolvasztása fontos és előnyös, abból tűnik ki, hogy ba ugyanazt a mennyiségű gyantát és kaucsukot ugyanabban az oldószerben összeolvasztás nélkül, hideg vagy meleg uton oldjuk, nem kapunk hasznavehető nyomtató festékeket, míg ugyanazok az anyagok ugyanoly súlyviszonyokban alkalmazva összeolvasztás esetében kifogástalan festékeket szolgáltatnak. Ebből a tényből azt következtethetjük, hogy ha a kaucsukot és gyantát összeolvasztjuk, a magasabb hőmérsékletnél a kaucsuk vagy a gyanta a kitűzött czél elérésére alkalmas módon változik meg. A gyanta és kaucsuk keverési aránya igen tág határok között változhatik, ezért a keverési arányok megadása fölöslegesnek látszik. A másodsorban említett pigmentalapot akként állítjuk elő, hogy közönséges vagy besűrített lenmagolajat, vagy más száradóolajat hígított salétromsavval vagy más oxidáló anyaggal legelőnyösebben magasabb hőfoknál addig kezelünk, míg szívós, kaucsukszerű tömeg nem keletkezik. Ezt a kémiai irodalomban sokszorosan olajkaucsuk vagy lenolajkaucsuk név alatt leírt anyagot pigmentalap gyanánt igen előnyösen lehet használni. A kimosott, vagy kimosatlan tömeget alkalmas oldószerben, minő a benzin, terpentinolaj stb. föloldjuk, a pigmenttel keverjük és az ismert módon használjuk nyomtatásra. Az oldat töménysége az elérendő czélnak megfelelően változik, 5%-nál higabb és 50%-nál sűrűbb oldatot alkalmazni nem czélszerű. Pigmentalap gyanánt közönséges lenolajsav is használható, mely utóbbi egymagában azért, mert könnyen képez a minta körül udvarokat, csak sötét szinű szövetek nyomtatására használható. Ha a bevezetőleg jelzett előnyökön kivül azt is biztosítani akarjuk, hogy a minta magasabb hőmérsékletnél se változzék (a vasalásnak és kalanderezésnek is ellenálljon), továbbá alkaliákkal, alkohollal, benzinnel, sósvizzel stb. szemben is ellenálló legyen, a negyedik pigmentalapot, a kereskedelemben «rhusol» név alatt ismeretes és állítólag a rhus verniczifera nedvéből előállított készítményt használjuk, melyet magában, vagy a föntebb jelzett egy vagy több pigmentalappal keverve alkalmazunk. A rhusol használatánál a következő módon járunk el: Rhuíolt valamely alkalmas, illanó vagy nem illanó oldószerrel (pld. terpentinolajjal lenolajjal vagy lenolajfirnisszel, faolajjal, (woodoil) vagy ezek keverékével föloldjuk, az oldatot pigmentekkel keverjük és a szöveten a mintát létesítjük. A föntebb jelzett új pigmentalapokat nemcsak fémes vagy fényes, hanem más, pld. fehér pigmentek nyomtatására is alkalmazhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Nyomtatott szövetek, azáltal jellemezve^ hogy a miuta létesítésére ellenálló pigmentalap, nevezetesen gyanták és kaucsuk, illetve guttapercha összeolvasztásából származó termékek, vagy a száradó olajoknak olajkaucsuk név alatt ismeretes oxidáczió termékei, vagy a lenolajsav, vagy a kereskedelemben «rhusol» név alatt ismeretes és állítólag a rhus vernicifera nedvéből előállított készítmény vagy az említett anyagoknak egymással vagy más, már ismert rögzítő anyagokkal való keverékük szolgálnak. 2. Pigmentalap az 1. alatt védett nyomtatott szövet előállítására, azáltal jellemezve, hogy az gyanta, guttapercha illetve kaucsuk összeolvasztásából származó terméket képez. 3. Pigmentalap az 1. alatt védett nyom-