26755. lajstromszámú szabadalom • Műkőfal

Megjelent lí)03. évi márczius hó 10-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 26755 szám. . VII l/a. OSZTÁLY. Műkó'fal. LUND JENS GÁBRIEL FREDRIK MÉRNÖK DRAMMENBEN. A szabadalom bejelentésének napja J902 augusztus hó 29-ike. A műkövekből (téglákból, sajtolt kövekből stb.) előállított falak építésénél és szerkesztésénél eddig mindig tekintettel kellett lenni úgy a talapzat hordképességére, a falak vastagságára, a habarcs kötőképességére stb., mely körülményektől a fal szilárd állékonysága függött. Azonkívül fémből készült idegen szerkezeti elemekhez is folyamodtak. A falak erőssége e mellett még a munkások ügyességétől is függött. Jelen találmány tárgyát képező fal azáltal tűnik ki, hogy fölépítéséhez habarcs és fémbetétek nem szükségesek. A fal egyes sorokból van összetéve, s ezen sorok oly rugalmas ívek tulajdonságait mutatják, melyek fölváltva jobb és bal oldalról eredő nyomásnak vannak kitéve. A mellékelt rajzlap a találmány tárgyát tünteti föl, melyen az 1. ábra a fal oldalnézete, a 2. ábra keresztmetszete, a 3. és 4. ábra két szomszédos vízszintes réteg fölülnézete. A kövek vízszintes (a b c d) rétegekben vannak beépítve. Az (1) illesztő lapok két irányban f erdén vannak lemetszve, úgy hogy az egyes rétegek függélyes irányú megterhelésekkel, valamint fölváltva jobbról és balról eredő vízszintes nyomásokkal szemben boltozatok gyanánt hatnak (3. és 4. ábra). A kövek egyszersmind a szokásos kötéssel vannak összerakva s fölső oldalukon (2) bordával, alsó oldalukon pedig megfelelő (3j horonnyal vannak ellátva. A (2) bordák minden egyes rétegben a két ellenfal között folytonos bordát képeznek, mely a fölötte fekvő rétegnek szintén folytonos (3) hornyába illeszkedik. A (2^ bordák minden közbenső habarcs vagy fémbetét nélkül is szorosan hozzá feküsznek a (3) hornyok (4) széleihez. Könnyen belátható, hogy az így szerkesztett fal vízszintes nyomások ellen rugalmas ív gyanánt hat, míg a fal állékonyságának biztos volta csakis az ellenfalak erősségétől s a köveknek nyomással, nyújtással, metszéssel szemben kifejtett ellenállásától függ. A 3. ábrán az 1. ábra fölső (a) rétegének alaprajza látható, mely az (5) nyíl irányából jövő nyomással szemben boltozat gyanánt hat. Ha ezen rétegre ellenkező irányú nyomást fejtünk ki, ezen nyomás a fölötte és alatta fekvő rétegekre vitetik át, melyek viszont az ezen irányból jövő