26741. lajstromszámú szabadalom • Erjesztési és más czélokra szolgáló üvegedény

az 1. ábra mutatja, befelé messzebb állanak ki, mint a fölső (g) bordák. A (g) és (h) bordák között hornyok vannak kiképezve, melyekbe az edény fenekét képező (i) üveglemezek — előnyösen drótbetétes üveglemezek — széleit toljuk be. A (j) karima segélyével a tartókon megerősített fenékkeret két része a (k) karimák és csavarorsók segélyével vannak egymással összekötve és a (k) karimákkal párhuzamos (1) harántbordákkal vannak fölszerelve, melyek az (f) keret (m) hosszanti bordáival együtt az edény (i) fenekét támasztják alá. Az (m) hosszanti bordák között kiképezett (n) csatorna (n ' )-nél az (a) középtartók egyikének közelében kiszélesedik és ezen a helyen a szokásos kifolyató szeleppel ellátott (b) elvezető csőcsonk van elhelyezve, melynek nyílása egy az (i) üvegfenékben kiképezett nyílással vág egybe. Az edény oldalfalait képező (p) üveglemezek alsó szélei laposan fekszenek az üvegfenékre és az (f) fenékkeret fölső rövidebb (g) vízszintes bordájára, valamint az (a) tartók (al) oldalkarimáira és a (b) öszszekötő sinekre támaszkodnak. Esetünkben az egyes oldalfalak két-két (p) üveglapból állanak, melyeknek szélei egymással érintkeznek. Az ez által képezett (q) állóhézagot a hozzátartozó (a) középtartó födi. A (p) üveglapokat a középtartókkal (r) csavarok útján kötjük össze, melyeknek orsója a (q) álló hézagon hatol át, (rl) csavarfeje pedig az egymás mellé illesztett (p) üveglapok széleit födi le. A szomszédos oldalfalakhoz tartozó üveglapoknak a saroktartó üregében lévő szélei között az üveg széleit'két oldalt körülfogó alakzatos (s) összekötő darabok vannak helyezve, melyek ónozott vörösrézből, sárgarézből vagy más fémből készülnek. Hogy tökéletes tömítést biztosítsunk, az egymáshoz illesztett (i) és (p) üveglapok között lévő összes hézagok, a fenékkeretben a (g) és (h) bordák között lévő vezető hornyok, illetve az (1) és (m) bordák között lévő (n) csatornák, valamint az (a) közép- és saroktartók üregei czementtel vannak kitöltve. Minthogy az (a) tartók a (c) kivágások által gyöngíttetnek, czélszerű, ha a tartók eme helyeken (t) merevítő bordákkal vannak ellátva, melyek a tartókkal egy darabban vannak öntve és melyek az öntés előtt a formában elrendezett (u) kovácsvasrudakat vesznek körül. Magasabb üvegedényeknél az (a) tartók nemcsak fölső végeiken, hanem középső részükön is vízszintes (b) sínekkel vannak összekötve, melyek az edény tartalma által az üvegedény oldalfalaira gyakorolt nyomást ellensúlyozzák. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Erjesztési és más czélokra szolgáló üvegedény, jellemezve az által, hogy az egy vagy több üveglemezből — előnyösen drótbetétes üvegből— összeállított fenék szélei a vastartók közé befogott vaskeret hornyaiban vannak vezetve, míg az oldalfalakat képező üveglapok az üvegfenékre laposan fekszenek föl és az edény függélyes éleit képező széleikkel az ezek közé betolt, ónozott vörös rézből, sárgarézből vagy más fémből készült, alakos összekötő darabok segélyével vannak összekötve, mikor is az egyes üveglapok között és a fenékkeret hornyain belül lévő összes hézagok, valamint a tartóknak az edény függélyes éleit magukba záró üregei czementtel vannak kitöltve, hogy tökéletes tömítést biztosítsunk. 2. Az 1. alatt védett üvegedény egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy az üveglemezeknek alul szabadon álló (a) tartói fölső végeiken, adott esetben a középen is a (p) üvegoldalfalakhoz támaszkodó (b) sinek által vannak egymással összekötve és az (f) fenékkeret fölvételére (c) kivágásokkal vannak ellátva, mely keret egy vagy több, egymással összekötött és (1 m) tartóbordákkal ellátott részből áll, mely bordákra az edény fenekét alkotó üvegtáblák fekszenek. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt üvegedény-