26733. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szegény vasérczek földolgozására

Megjelent Í903. évi márczius hó l3-án. MAGY. 1 f KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 26783. szám. Xll/d. OSZTÁLYEljárás szegény vasérczek földolgozására. RENARD RAYMOND ÉS BECKER ALBERT MÉRNÖKÖK LIPETSKBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 julius hó 9-ike. Jelen találmány tárgya olyan eljárás, mely szegény vasérezek földolgozására szolgál és abban áll, hogy az érczeket, esetleg vastartalmuknak kalczinálás útján vasoxyddá való lehetőleg teljes átalakítás után, redukáló gázokkal való kezelésnek vetjük alá azon czélból, hogy azok részben redukáltassanak és mágneses vasoxiduloxiddá alakíttassanak át. A földolgozás ezen módja könnyen fölaprítható terméket szolgáltat, a mely mágneses elválasztás folytán a kisérő kőzet egy részétől könnyen megszabadítható és ez által fémdúsabbá tehető. Redukáló gázok gyanánt-előnyösen nagyolvasztógázok vagy más efféle generátorgázok alkalmazhatók. A redukáló gázokkal való kezelés előnyösen akna-kemenezékben történik, a melyben egyúttal az érezek kalczinálása is foganatosítható. Mielőtt az érezek a kemenczébe kerülnének, előnyösen 15 cm.-nél nagyobb átmérőjű darabokká aprítjuk föl azokat. A jelen eljárás foganatosítására kiválóan alkalmas kemencze a mellékelt rajzon van föltüntetve. Az 1. ábra a kemencze közepén átmenő függélyes metszet. A 2. ábra az (a)-val jelölt részt ugyancsak a kemencze hosszmetszetében mutatja az 1. ábra metsző síkjára merőleges síkkal metszve. A 2. ábra (b)-vel jelölt része függélyes metszet az 1. ábra (C, D, E, F) vonala szerint. A 2. ábra (c)-vel jelölt része a kemencze külső képe, az 1. ábra rajzsíkjának irányában nézve. A 3. ábra az (a)-val jelölt részt az 1. ábra G H vonala szerint vízszintes metszetben tünteti föl. A 3. ábra (b)-vel jelölt része a kemencze alaprajza. A redukáló gázokat, a melyek nagy olvasztó gázok lehetnek, a kemencze alján vezetjük be és azok két oldalt (d)-nél és (e)-nél lépnek a kemencze-térbe. A kemencze huzama folytán a redukáló gázok fölfelé emelkednek és eközben áthaladnak az érczen, illetőleg a kemencze tartalmán, a mely a kemencze fölső részében végbemenő kalczinálás folytán vörösizzásig (előnyösen sötétvörös izzás) van hevítve. A redukáló gázokkal való érintkezés által az érez részben redukálódik, mi mellett a szénoxyd egyrésze, mely a gázokban van, szénsavvá alakult át, míg a maradék a kalczinálásra szolgáló kemencze - akna alsó részén (f)-nél és (g)-nél betóduló levegő elég.