26727. lajstromszámú szabadalom • Rostély takaréktűzhelyek számára

Megjelent 1903. évi márczius ho 12-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26727. szám. IlV OSZTÁLY Rostély takaréktűzhelyek számára. LAKOS LAJOS GYÁBOS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 november hó 25-ike. A tüzelő anyagnak a rostélyon való gazdaságos kihasználásának egyik főföltétele tudvalévőleg abban áll, hogy a rostélynyílások összfölűlete vagyis az úgynevezett szabad rostély fölület lehetőleg nagy legyen, anélkül azonban, hogy maguk az egyes nyílások oly méretűek lennének, hogy ezeken a tüzelő anyagnak kisebb darabjai áteshessenek. Ezen követelmény kielégítése czéljából takaréktűzhelyek rostélyainál a rostélypálczák közötti hézagot a rostélypálczákon kiképezett oldalas bordákkal szokásos kisebbíteni, miáltal a szabad rostélyf'ölűlet és az egyes rostélynyíiások közötti viszony sokkal előnyösebbé lesz, mintha a rostélypálczákat igen közel rendezzük el egymás mellett. Az eddig ismert rostélyoknál a rostélypálezáknak említett bordái oly módon voltak elrendezve, hogy azok a rostély tisztítását megnehezítették és ezenkívül a piszkavas használatát megnehezítették. Ezen hátrány könnyebb megmagyarázhatása czéljából a mellékelt rajz 1. ábrájában egy eddig szokásos rostélynak fölülnézete vau föltüntetve, melynél (1) a rostélypályezákat és (2) a rostélypálcza oldalas bordáit jelöli. Ha ily rostélyon a piszkavasat végighúzzuk, akkor annak sematikusan föltüntetett (4) kampója az egyik rostélypálcza bordáiról lecsúszva, a két szomszédos rostélypálcza bordasorai közötti (3) hézagba jut és to vábbi előrehúzásánál a következő rostélypálcza bordáinak élében megakad, úgy hogy a rostély tisztítása meg van nehezítve, a piszkavas könnyen elgörbül sőt erőszakos kezelésnél a bordák is kitöretnek. A jelen találmány tárgyát már most oly rostély képezi, melynél ezen hátrány teljesen el van kerülve és mélynél egyszersmind a szabad rostélyfölület és az egyes rostélynyíiások közötti viszony is sokkal kedvezőbb, mint az eddigi rostélyoknál. A jelen találmány szerint ugyanis a rostély pálezák bordáit akként rendezzük el, hogy két-két bordasor közötti hézag, eltérően az 1. ábrában látható egyenes vonalú (3) hézagtól, zeg-zugos, tört vagy iveit vonal alakjával bír, úgy hogy midőn a piszkavas kampójának egyik része két szembenfekvő borda közé jut, ugyanakkor annak egy másik része egy vagy több bordán fekszik. Ezen elrendezés folytán a piszkavas kampója soha sem csúszhat a bordasorok közötti hézagba és így a bordákban meg sem akadhat. A mellékelt rajz 2., 3. és 4. ábrájában