26696. lajstromszámú szabadalom • Jeladó elektromos telegráfokhoz

mely betű- vagy közképző billentyű le- | nyomásánál annak következtében gerjed, hogy a billentyű emelő hátsó vége fölött forgathatóan az (50) áramzáró kart viselő (49) lemez van elrendezve, mely kar mindannyiszor, ahányszor egy billentyű lenyomatik és a (49) lemez fölemelkedik, az (51) áramzárócsavarra fekszik (7. ábra), mely a helyi teleptől a (48) elektromágneshez vezető (52) dróttal van összekötve. Mikor a (38) mutató az egész beosztás fölött végighaladt, a nyugalmi helyzetébe egy külön (az 1. ábrán «Blank» szóval jelzett visszavezető) billentyű leütése következtében tér vissza. A jelzett billentyű emelőjének (53) karja a két oldalán (56) (561

) fogazással ellátott (55) rúd (54) toldatával érintkezik, az (56) fogak a (42) rúdon alkalmazott (57) fogaskerékbe, az (561

) fogak pedig a (43) rúdon alkalmazott (571

) fogaskerékbe fogódzanak. A fogasrúd alsó (59) végéhez és az állvány (60) részéhez kapcsolt rúgó a fogasrúdat lefelé törekszik húzni, a fogasrúd vezetésére a (61) hasítékába fogódzó (62) peczkek szolgálnak Az (53) kar az (531

) csap körül az állványon, az (53°) csap körül pedig a billentyűemelőn van forgathatóan ágyazva, úgy hogy a visszavezetőbillentyű leütésénél az (53) kar az (54) toldatot és evvel az (55) rudat az (58) rúgó hatása ellenében fölemeli és így az (57) (571

) fogaskerekeket, tehát a (42) (43) rudakat is a nyíl irányában forgatja, úgy hogy a rudak fogai a (38) mutató kilincseiből kikapcsolódnak. A mutató ennek következtében szabaddá válik és a (63) rúgóstok, melyre egy a mutatóval összekötött (64) szalag tekerődzik föl, — mint az pontozva a 4. ábrán látható, — a mutatót a nyugalmi helyzetébe viszi vissza. Mikor a visszavezetőbillentyű szabaddá válik, az(55) fogasrúd az eredeti állásába tér vissza és a (42 43) rudak akként fordulnak el, hogy a mutató kilincseibe újból bekapcsolódnak és ez a beosztásos rúd mentén újból eltolódhatik. A jelzőberendezést működtető és az 5. ábrán nagyobb léptékben ábrázolt (48) elektromágnesnek mozgó fegyverzetet képező magja van. A (38) mutatón a (65) toldat van megerősítve, mely akkor, mikor a mutató egy bizonyos pontig elérkezett, egy a (68) csöngettyű rugalmas (67) kalapácsát viselő (66) karba ütközik és így jelzi, hogy a mutató a sor végének közelében van. A csöngettyű a gépen harántirányban végignyúló (70) rúdon eltolható ós ezen beállítható hasítékos (69) talpra van szerelve. Ily módon a csöngettyűt bármely sorhosszúságnak megfelelően be lehet állítani. A billentyűzetet ós ama berendezéseket összekötő vezetékek, melyek lehetővé teszik, hogy a billentyűk ne csak a fővonal-jeladó relaist, hanem a külön följegj'ző berendezést is működtessék, mely berendezés a leadott táviratot a leadó állomáson is följegyzi, a 13. ábrán látható. (L) a közös fővonal, (D) a váltakozó áramot szolgálható áramforrás és (T) a fővonaljeladó relais, melynek nyelve és nyugalmi kontaktusa a fővonal és az áramkörhöz köti, úgy hogy a jelek bizonyos áramhullámok elnyomása által létesülhessenek, bár a jeladásra bizonyos áramhullámok megfordítása is szolgálhat. (Q) a jeladó áramelosztó, (KI K2 K3 K4) a megfelelő billentyűzetek. (Pl P2 P3 P4) valamely ismert szerkezetű nyomtató berendezések, melyek a (Cl C2 C3 C4) kombináló berendezésekkel vannak kapcsolva, de melyek kerületüknek körülbelül egy harmad részén nincsenek szegmentumokkal megrakva, úgy hogy azalatt, mialatt a kontaktusrugók az áramelosztók szigetelt részein mozognak, a billentyűk a fő vonal-jeladó relaist működtetik, mikor azonban a szigetelt részre kerülnek, a (Cl C2 C3 C4) kombináló berendezések útján a megfelelő nyomtató berendezéseket működtetik. A (Cl C2 C3 C4) kombináló berendezések szegmentumai a leadó állomás helyi fölvevő relaisjével vannak kapcsolva, mint az a Rowland-féle rendszernél általában szokás, ezenkívül azonban a billentyűzethez vezető helyi vezetékekkel is kapcsolatban vannak, úgy hogy ha a leadó állomás valamely billentyűje lenyomatik, ez a nyomtatóberendezést ugyanúgy működteti, mintha