26686. lajstromszámú szabadalom • Gázfűtéses fürdőkályha

3 -meleg vízzel szemben is érzékennyé tegyük, a (17) reteszben (39) válaszfalat rendezünk el, melyen (40) ékalakú bemetszést vágunk. (6. ábra). Ezen bemetszésnek előnye az, hogy a (26) úszógolyó-csapnál beömlő víz már kisebb magasságban kezd átömölni a (6) úszógolyót körülvevő térbe és így annak játékát érzékenyebbé teszi. Ezen egész, mostan tárgyalt berendezés­ből az következik, hogy azon esetben, midőn az utczai gázvezetéket elzárják, de a meleg víz lebocsátó csapot tévedésből nyitva hagyjuk, a gázvezeték újbóli meg­nyitása alkalmával gázbeömlésnek kell tör­ténnie, a mely körülmény könnyen gáz­robbanásra vezethetne. Ennek megakadályo­zására a (7) gazométert (41) csővel és (42) rúddal látjuk el. (41) cső a gazométer füg­gélyes vezetésére akként szolgál, hogy (43) csövön mint vezetéken mozdul el. Az utczai gázvezeték elzárásakor a gazométer leg­mélyebb állásába stilyed, mikor is nemcsak a (44) födő zárja el a (19) cső nyílását, hanem a (42) rúd a (45) rúgó hatása alatt eltolatva, (46) nyúlványával a (43) csőbe akad. Ennek következtében a gáz újból való megnyitása a gazométert önműködőlég nem emelheti, valamint nem is ömölhetik a gáz a (19) csőbe sem mindaddig, míg tényleges beavatkozás által a (42) rúd (45) nyúlványát föl nem szabadítjuk. A külső utczai vízvezeték elzárása is azon hátránnyal jár, hogy a meleg víztar­tály üres voltának daczára a (21) szelep (28) fúratán átömlő gáz, habár kis lánggal, az üres fűtőtesteket hevítené. Ezen hátrá­nyon ugyancsak a gazométer jelen beren­dezése van hivatva segíteni. Ha t. i. a víz elzárása esetén a (6) úszógolyó legmélyebb állásába került, a víz teljes lefolyása követ­keztében a gazométer is annyira süly ed, hogy a (44) födő a (19) gázvezetéket elzárja. A hideg víznek megfelelő (5) úszógolyó működése a szokásos. Azon czélból, hogy a hideg és meleg vizet a keverőcsapban tetszőlegesen kever­hessük, az eddigi, a 4. ábrában sematikusan föltüntetett keverőcsap helyett olyan töké­letes csapot alkalmazunk, mellyel a fogan­tyúnak egy empirikusan megállapított skálán való elmozdítása segélyével a hideg és meleg víz keverékét tetszőleges hőfokúvá tehetjük, a rendelkezésünkre álló lehetséges határok között. Ezen csap egy alsó (47) és egy fölső (48) öntvényből áll. Az alsó öntvény a hideg és meleg víz beömlésére, továbbá a kevert víz kiömlésére szolgáló nyílásokkal van ellátva, míg a fölső (48) öntvény a két külömböző hőfokú víz benső megkeverését végzi. A hideg víz (49) csatornán át ömlik az (50) gyűrűalakú hengerrészbe. A meleg víz pedig az (51) csövön ömlik be és az öntvény (55) hátlapjánál levő csatornán át­haladva, a középső (53) csatornába jut. Az (53) csatornát (54) szelep, míg az (50) hengeres csatornát az (52) henger zárja el-Ezen (52) henger (56) kivágásokkal bir és az (54) szeleppel együtt az (57) fogantyús forgattyú segélyével emelhető. Kicsiny mér­tékű emelésnél a (49) csövön beömlő hideg víz az (52) henger (56) kivágásain áthaladva, a fölső (48) öntvény terébe jön. A henger oly nagy fokú emelésénél, midőn már az (54) szelep is elhagyja fészkét, a meleg víz átömlése is megkezdődik, miközben azonban az (52) henger alsó gyűrűalakú tömör része a (49) hideg víz beömlő nyílást már szabá­lyozza. A hideg és meleg víz ömlési iránya egymással teljesen párhuzamos lévén, ezek egymást vissza nem szoríthatják, mint az az ellenkező irányokból vagy egymást szög alatt metsző irányokból áramló vízsugarak­nál gyakran megesik, úgy hogy a keverő­csapba jelen esetben tényleg a szándékolt hideg és meleg víz mennyiség ömlik. A hi­deg és meleg víz a (48) öntvény terébe ömölve, eddigi ömlési irányának homlok­egyenest való megváltoztatására kényszerít­tetik, a mennyiben az az (58) csatornába szoríttatik és az (59) vezetékben vezettetik el. A külömböző nyomással érkező meleg és hideg víz haladási irányának ilyetén való kényszerített megváltoztatása a legben­sőbb keverést idézi elő. Ezen csapot alkalmazzuk (10), valamint (11) keverőcsapok gyanánt. A 9. ábrában föltüntetett módosított gáz-

Next

/
Thumbnails
Contents