26631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás salétromsav előállítására
— 2 -génoxyd körülbelül 1000° mellett nítrogéndioxydra és nitrogénre bomlik (2 N 0= N 02 -(-N), úgy ha a szikrakisüléseket oly levegőre engedjük hatni, mely a nitrogénoxyd bomlási hőmérsékleténél magasabbra van hevítve, sem ózon sem pedig nitrogénoxyd nem képződhetik. A találmányra nézve továbbá lényeges, hogy a reakczióban résztvevő gázokat két hőgyüjtőn (regenerátoron) keresztül fölváltva vezessük a két hőgyüjtő között ölrendezett fűtőtérbe, mimellett a gázokkal eleintén csupán a fűtőtérben működő hőforrás által, később pedig ezen hőforrás és a hőgyüjtők által közölt melegmennyiség a reakczió után majdnem teljesen ismét a reakczióteret követő hőgyüjtőben halmoztatik föl. Ezen eljárás által már rövid üzem után a reakcziótérben igen magas, a hőforrás hőmérsékletét elérő hőmérséklet keletkezik; továbbá a reakcziótérben, különösen a hőgyüjtők közelében hőmérséklet ingadozások teljesen elkerültetnek. Emellett a melegveszteség oly csekély, hogy a reakcziótérnek a hőforrás hőmérsékletére való fölhevítése után sokáig fönmarad ezen hőfok, még ha a hőforrás működését be is szüntettük. Az eljárás keresztülvitelére tetszőleges hőforrást alkalmazhatunk, azonban a legalkalmasabb a szénelektródák között képezett fényív. Megjegyzendő, hogy a fűtőtérben föllépő magas hőmérséklet a szénelektródák elégését igen meggyorsítja, ami ismét a hőforrás fűtőhatását emeli. Az eljárás azonban úgy is foganatosítható, hogy a reakczióban résztvevő levegővel együtt oly rejtett meleget juttatunk a fűtőtérbe ill. reakcziótérbe, mely az elektromos szikrakisülések hatására fölszabadul és ezen kisülések hatását támogatja. A rejtett meleget a levegővel tetszőleges módon közölhetjük, azonban előnyös ezt a levegőnek ozonizálása vagy durranógáznak avagy hydrogén és oxygéntartalmú gázkeveréknek bevezetése által eszközölni. A levegő ozonizálását alacsony feszültségű sötét elektromos kisülésekkel hajthatjuk végre és az ezután következő elektromos szikrakisülések hatására a nitrogénnek az eddigi eljárásokkal szemben sokkal gyorsabb és tökéletesebb oxydátióját érjük el. Ugyanis az elegendő magas hőmérséklettel biró elektromos szikra az ózont bomlásra birja, miáltal egyrészt jelentékeny melegmennyiség, az ózon képződési melege, válik szabaddá, mely a levegő hőmérsékletének gyors emeléséhez járul hozzá; másrészt pedig magas hőmérsékletű oxygén válik szabaddá, mely status nascendiben erélyesen oxydálja a nitrogént. Ezen eljárás mellett tényleg a salétromsav előállítására legelőnyösebb barna nitrogénlángot észlelhetjük. Ha az eljárás példaképem foganatosítási alakjánál szénelektródák között létesített fényív szolgál hőforrás gyanánt, úgy a bevezetett levegő mennyiségét előnyösen az elpárolgó szén mennyiségéhez arányosan szabjuk meg. Emellett a levegő vagy gázáramot hideg állapotban vezetjük eleintén a fényívek közé, ahonnan fölmelegítve a fűtőtér mögött elrendezett hőgyüjtőbe vezettetik, mely a fölhevített levegőből vagy gázból a meleget elvonja. Ha ezután a légvagy gázáram útját megfordítjuk, úgy a fűtőtérbe vezetett levegő- vagy gázáram már erősen elő van melegítve, miáltal a szénelektródák elégése gyorsíttatik, ami a hőmérsékletnek a fényív hőmérsékletének megközelítéséig való emelését teszi lehetővé. Az ily módon magasabb hőmérsékletre hevített gáz a másik hőgyüjtőn vezettetik keresztül, mely a gázáramlás újolagos megfordítása után a gáz előmelegítésére ill. a hőmérséklet további emelésére szolgál. A gázáram irányának váltását addig folytatjuk, míg a hőgyüjtőknek a fűtőtér közelében fekvő részei a hőforrás hőmérsékletét el nem érték vagy meg nem közelítették. Ezután az elektromos áram megszakítása és az elektródáknak oly mérvű visszahúzása után, hogy ezek már ne érjenek a fűtőtérbe minden további melegítés nélkül addig vezethetjük a gázáramot váltakozó irányban a kemenczén át, míg abban elegendő magas hőmérséklet uralkodik, amely hőmérsékletet az előbb említett módon időnként ismét a szükséges magasságra emeljük.
