26629. lajstromszámú szabadalom • Turbina

- 6 nyíláson át a turbinatest (b, c) szegmentjén áramlik keresztül, mely a (4, 5) válaszfalak­nak a czentrális nyíláson mért távolságá­nak felel meg. A (b, c) szegmentből a gőz a (C) csatorna (20) részébe, illetve a (V) kamra (10) rekeszébe áramlik, melyből a gőz a czentrális nyíláson át a turbinatestnek (c, d) szegmentjébe, a csatorna (21) részén pedig a kamra (11) rekeszébe, ebből a (d, e) szeg­mentbe, a csatorna (23) részébe és végre a (24) kivezető térbe kerül. Mivel a turbinatest kerületével a turbina­szekrényt nem tömíti, a gőzt nem lehet ala­csonyabb nyomásra expandálni, mint amilyen nyomást az az első expanzió alkalmával elér. Ha teljes expanzió kívánatos, akkor vagy több turbinatestet rendezünk el vagy pedig a 10. ábrában föltüntetett kombinácziót alkalmazzuk, melynél az (I) turbinatest a 6—9. ábrák szerint, a (II—V) turbinatestek pedig vagy a 3 4. ábrák vagy pedig az 5. ábra szerint lehetnek foganatosítva. Ali. ábra egy a jelen találmány szerint szerkesztett akcziós kompound-turbinát lát­tat. (I, II, 12) a turbinatesteket jelölik, me­lyek itt axiális teljes turbinák gyanánt van­nak foganatosítva. (F, Fl, F2) a vezeték­lapát-csoportokat jelölik, (C, Cl, C2) pedig azon csatornákat, melyekben a gőz abszolút kiáramlási sebessége megfelelő nyomássá alakíttatik át; (A2) a gőzkibocsátó csőtol­datot jelöli. Az (A) gőzcsőből a gőz minde­nek előtt a (T) kamrába kerül, ezután az (F) vezetéklapátok között az (I) turbinatestbe áramlik, melynek (ol) kivezető nyílásaiból a (C) csatornába, illetve a (V) kamrába áram­lik. Ez utóbbiból a gőz, mely most nagyobb nyomással bír, mint az (I) turbinatest elha­gyása alkalmával, az (Fl) vezetéklapátok között az (II) turbinatestbe áramlik és így tovább. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Turbina ruganyos hajtó közeg számára, mely egy vagy több turbinatestben végbe­menő fokozatos expanzióval dolgozik, jel­lem ez ve azáltal, hogy azon abszolút kiáram­lási sebesség, mellyel a hajtó közeg mun­kája egy részének egy turbinatestnek való átadása után bír, megfelelő nyomássá tr változtatik át a hajtó közegnek egy az átáramló fluidumnyaláb irányában foly­tonosan bővülő csatornába való beveze­tés útján, mely csatorna egy második turbinatesttel, illetve az ugyanazon tur­binatestnek egy második részével van összekötne, a mikor is azon harántmet­szetek, melyekben a hajtó közegnek egy­mástkövető expanziója történik, kisebbek, mint a csatorna legnagyobb harántmet­szetei, hogy a hajtóközeg az emiitett sebességnek nyomássá való átalakításá­hoz szükséges mérvben fojtassék. 2. Az 1. alatt igényelt turbinának reakcziós kompound-turbina gyanánt való fogana­tosítása, jellemezve azáltal, hogy az 1. alatt említett csatorna a hajtó közegnek két turbinatest közötti útjában van elren­dezve, a hol is az előző turbinatest ki­vezető nyílásai a hajtó közeg abszolút kiáramlási sebességének irányára merőle­gesen mérve, a csatorna legkisebb haránt­metszetével a beömlő közegre merőle­gesen mérve majdnem egyenlők, míg a következő turbinatestnek kivezető nyílásai a csatorna legnagyobb haráutmetszeténél kisebbek, ellenben nagyobbak az előző turbinatest kivezető nyílásainál. 3 Az 1. alatt igényelt turbinának egy foga­natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a hajtóközeg számára czentrális (L ... L4) nyílásokkal ellátott egy-egy (Q . . . Q4) turbinaszekrényben bizonyos számú (I... 14) turbinatest van elrendezve, melyeknek (ol, o3, o5, o7, o9) kivezető nyílásaival szemben fluidumnyaláb kiáramlási irá­nyában folyton bővülő harántmetszettel bíró (c . . . c4) csatornák vannak elren­dezve, melyek (V . . . V4) kamrákon keresztül a következő turbinatesttel állnak összeköttetésben. 4. Az 1. alatt igényelt turbinának egy foga­natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az említett (C) csatorna válaszfalak által több (19 . . . 23) részre vaii fölosztva, melyek egy és ugyanazon turbinatest egy-egy bebocsátó részével közlekednek, hogy a hajtó közeg többször ugyanazon turbinatesthez vezettessék vissza. PALLAS RéSZvÉNY TÁRSASÁG NYOMDAJA BUDAPESTEN (5 rajzlap melléklettől.)

Next

/
Thumbnails
Contents