26629. lajstromszámú szabadalom • Turbina
_ 2 _ kiáramlási sebességnek megfelelő nyomásemelkedésnek van alávetv, úgy hogy nagyobb nyomással áramlik valamely következő turbinatestbe, mint a milyennel a megelőző turbinatest elhagyásánál birt. Azon munkafolyamatnak föltüntetésére, mely szerint az említett csatornában a fiúi dumnak sebessége nyomássá változik át és azon követelményeknek kiemelése, melyeket a csatornának ezen munkafolyamatnak lehetővé tétele czéljából teljesítenie kell, a találmány tárgyát képező turbinát néhány foganatosítási alakjában föltüntető rajznak 1. és 2. ábrájára utalunk, melyek az (A) gőzvezetéknek hosszmetszeteit tüntetik föl, mely vezetékhez egy (E) csőben végződő (C) ill. (H) csatorna csatlakozik. Az (A) vezetékbe ill. az (E) csőbe a (B) és (D) szelepek vannak beigtatva. Ha már most az (A) vezetékbe teljesen nyitott (D) szelepnél gőzt bocsátunk be, melynek nyomása a (B) szelepnek beállítása által bizonyos magasságon tartható és egy az (a) nyílással összeköttetésben álló manométeren leolvasható, akkor a gőznek a nyomástól és a (C) csatorna nyílásától függő bizonyos mennyisége fog a csatornán és az (E) csövön átáramolni. A csatorna akként van alakítva, hogy a gőzsugár a csatornán való átáramolásnál folytonosan növekedő harántmetszettel találkozzék, miközben a csatorna divergálása olyan, hogy a gőzsugár ne találjon alkalmat a falak elhagyására; a gőzsugár ekként nincs hirtelen és a falak elérése czéljából energiafogyasztó expanziónak alávetve, hanem a csatornát jól kitölti anélkül, hogy abban összetorlódnék. A gyakorlati tapasztalat szerint a gőznyomás a csatorna legkisebb harántmetszetében (b ponton) az (a)-nál uralkodó nyomásnak krbl. 58°/o-át képezi; ezen nyomás továbbá a (c, d, e, f) harántmetszetekben az atmoszférikus nyomásig ill. azon nyomásig csökken, mely azon térben uralkodik, melybe az (E) cső torkol, folytonosan csökken, a mini ezt az 1. ábra alsó görbéje föltünteti, mely (a, b, c, d, e, f) nyílásokban uralkodó nyomásokat láttatja. A (D) szelepnek bizonyos mérvű zárásánál úgy a nyomás (b)nél, mint az átáramló gőzmennyiség is állandó, míg a nyomás a (c, d, e, f) harántmetszetekben növekedik; a (C) csatornának különböző (b, c, d, e, f) harántmetszeteiben uralkodó gőznyomás az 1. ábra fölső görbéjének követésére kényszeríthető, vagyis a nyomás a harántmetszet nagyobbodásának megfelelően fokozódik, úgy hogy az (f)-nél csak kevéssel kisebb az (a)-nál uralkodó nyomásnál. Ha a (D) szelepet még jobban árjuk, akkor a nyomás tovább fokozódik (f)-nél, de egyidejűleg (b)-nél is, miközben (f)-nél mindig nagyobb marad, mint (b) nél, a mikor is az átáramló gőzmennyiség folytonosan a (b)-nél uralkodó nyomástól függ. Mihelyt az átáramlás végbe megy, (f) és (b) között nyomáskülömbség jön létre, mely maximumát éri el, ha a nyomás (b)-nél az (a)-nál uralkodó nyomás 58%-át teszi ki. Ha ellenben az (A) gőzvezeték és az (E) cső közé igtatott csatorna a 2. ábrában föltüntetett alakkal bír, a hol is a (h) nyílás harántmetszete egyenlő az 1. ábrában föltüntetett csatornának nyílásával (b)-nél és ha a csatorna harántmetszete azután hirtelen annyira kibővül, mint a gőzvezeték ill. az (E) cső harántmetszete, akkor a leírt folyamat nem megy végbe. Teljesen nyitott (D) szelepnél ugyanazon gőzmennyiség áramlik át, mint az 1. ábrában föltüntetett csatornán át, ha a nyomás (a)-nál ugyanaz és a gőz azon térben uralkodó nyomásig expandál. melybe az (E) cső torkol, a mikor is a nyomás (b)-nél az (a)-nál uralkodó nyomás 580 /'0 -át teszi ki. Ha a (D) szelepet zárjuk, akkor a nyomás (f)-nél addig fokozódik, míg az az (a)-nál uralkodó nyomásnak krbl. 58°/0 -át képezi vagyis míg az a (b)-nél uralkodó nyomással nem egyenlő, úgy hogy ugyanazon gőzmennyiség áramlik át, mint előbb. Ha most a (D) szelepet tovább zárjuk, akkor a nyomás (b)-nél egyidejűleg fokozódik az (f)-nél uralkodó nyomással és ezzel egyenlő marad, miközben kisebb gőzmennyiség áramlik át. Ezen esetben tehát nem nyerhetünk nagyobb nyomást (f)-nél mint (b)-nél. Lényegében ugyanazon eredményt érjük el a gőz helyett gázzal megejtett kísérleteknél.
