26588. lajstromszámú szabadalom • Összecsukható hordágy
- 2 -mellett kellő merevség legyen elérhető, az összes tartó részek könnyű és erős fából (kőrisfából) készülnek, melyek egy [_j-alakú aczélkeretben fekszenek, melynek nyitott oldala lapos aczéllemezzel van lezárva s ezen két aczélrésznek a famaggal való összefoglalására rövid távolságokban elrendezett szögeesek szolgálnak. Ez által a szerkezet egyenlő súly mellett szilárdabb és merevebb lesz, mint ha az egész állvány csupán aczélból, vagy pedig valamely csekély fajsúlyú fémből, például alumíniumból készülne. A mellékelt rajzlapokon a találmány szerinti hordágy van bemutatva és pedig az 1. ábra a hordágy végnézete használatra kész állapotban, a 2. ábra szintén végnézete összecsukott helyzetben, a 3. ábra a hordágy egyik végének részleges oldalnézete használat esetén, a 4. ábra a hordágy egy részének fölülnézete, végül az 5—7. ábrák egy ollóelem részletrajzai, melyeken azoknak és a többi keretrészeknek belső kiképezése van föltüntetve. Az ágyállvány több csuklós haránt irányú keretből áll, a hol úgy a középső mint a szélső keretek két-két ri-alakúan meghajlított (1) emelőrúdból vannak összetéve, melyek középre eső végükön egymással, szélső végeiken pedig a (2), illetve (3) oldalsinekkel vannak összekötve a (4) forgási csapok segélyével. A két végső keret négy (2) oldalsínje s a belső keretek (3) oldalsinei szögalakú keresztmetszettel bírnak (4 ábra) s a sinek egyik lapjára az alsó keretkapcsolatot létesítő (1) emelőrudak, másik lapjára pedig az (5) csapok segélyével az oldalrészek (6) ollói vannak csuklósan erősítve. A (6) ollók egyes elemei a (7) csapok körül forgathatók. Az (1) emelőrudaknak egymássali összekapcsolására a csuklós (8) lapos aczéllemezek szolgálnak, melyek (9) forgási csapok segélyével vannak egymással összekötve s (10) ütköző csapokat hordanak, melyek a (8) lemezekre feküszek, ha az oldalsó (6) ollóelemek a szükséges, vagyis az ágylepedő fülei által megengedett mértékben szét vannak feszítve. Az ollótagok végeinek vezetése oly módon történik, hogy az alsó (5) csapok (11) aczéllemezeket tartanak (3. ábra), melyek a (3) oldalsineken alkalmazott oldalsó (12) pályákban csúsznak. Az (1) harántkeretek széthúzása s a (6) ollóelemeknek ennek következtében beálló szétfeszülése alkalmával a (11) aczéllemezek a keretsineken vezettetnek, melyek tehát egymástól mindig egyenlő távolságban maradnak, úgy hogy a (14) ágylepedő egyenletesen megfeszülve akasztható be oly módon, hogy (13) fülei a (2, 3) oldaIsinek (15) horgaira illesztetnek. A két végső keret (2) oldalsinei az aczéllemezek vezetésére szolgáló csúszópálya helyett (16) hasítékkal bírnak (3. ábra), melyben az utolsó ollóelem (17) ütköző csapja vezettetik. A két végső keret (2) oldalsinei azon- , kivül a (18) csapok körül forgatható (19) fogantyúkat tartják, melyek a hordágy széthúzására és szállítására szolgálnak (3. ábra). Ezen forgattyúk szögalakban meg vannak hajlítva, úgy hogy a hordágy összecsukása alkalmával a (2) sinek mellé feküsznek. (2. ábra.) Szétnyitásnál és fölemelésnél a (20) horog egy (21) ütközőcsapra fekszik, minek következtében a (19) fogantyúk nem forgathatók túl a vízszintes irányon. A 3. és 4. ábrán a hordágynak a sebesült feje felől eső vége van föltúntetve, ahol a (2) oldalsínen egy (22) fül látható (4 ábra), mely a (föl nem tűntetett) másik ágyvég oldalsínjénél hiányzik. A (22) fülben egy (23) rúd vezettetik, mely az utolsó (6) ollóelemmel a (17) csap révén alúl csuklós kapcsolatba van hozva. A (23) rudak oly hosszúak, hogy az ágy széthúzása esetén az ágy fölött egy darabon kiemelkednek (1. és 3. ábra) s mivel fölső végükön (24) horgok vannak kiképezve, ezen horgokba a (14) ágy lepedő végéből kiinduló (26) lepedőtoldat (25) fülei akaszthatók be, úgy hogy ezen (26) rész a lepedő többi vízszintes részéhez képest rézsútosan halad fölfelé s a sebesültek feje számára fölmagasított párna gyanánt szolgál.
