26555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány előállítására

Megjelent 1903. évi február Iió 14-én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 26555. szám. IV/e. OSZTÁLYEljárás takarmány előállítására. RE1SZ DÁVID JÓZSEF MAGÁNZÓ, WEISZ JÓZSEF SZESZGYÁRI IGAZGATÓ, WEISZ LAJOS SZESZGYÁRI VÁLLALKOZÓ ÉS WEISZ MÓR VEGYÉSZ BUDAPESTEN. A f-zabadalom bejelentésének napja 1902 február hó 28-ika. A jelen találmány tárgyát képező eljárás oly takarmány előállítását teszi lehetővé, mely az oldható fehérnyéket, a szénhidrátokat, a tápsókat és a zsíranyagokat oly jelentékeny mennyiségben és oly arányban tartalmazza, mint a milyenben azoknak jelenléte lehetőleg nagy tápérték és könnyű emészthetőség elérése czéljából kívánatos. A találmány tárgyát képező eljárás, mely az általa szolgáltatott takarmány kiváló minőségén kíviil még azáltal is kitűnik, hogy igen egyszerűen és csekély költséggel foganatosítható és számos, a gazdaságban eddig teljesen értéktelennek tekintett termék és hulladék czélszerű hasznosítását teszi lehetővé, a következőkben áll. Tetszőleges élesztőhöz illetve élesztőnek melaszeval vagy bármily más czukortartalmú növényi nedvvel való keverékéhez a következő nyers anyagok egyikét vagy tetszőleges keverékét keverjük: tengericsutka, tengeriszalma, tengeriszár, illetve bármily tengerihulladék, répa, tök, bármily magvas növény illetve ennek része, bortörköly vagy sörtörköly, olajpogácsa, napraforgó illetve más olajtartalmú növény, köles vagy ennek hulladéka. Az élesztőnek, illetve élesztős keveréknek ezen nyers anyagokkal való öszszekeverése az elérendő czélnak megfelelően és a szerint, a mint folyós, pépes, poralakú vagy darabos takarmányt akarunk előállítani, különbözőképpen foganatosítható. így lehet pl. a nyers anyagokat szárított és őrölt állapotban az élesztős keverékbe bekavarni, mely utóbbi akár hideg, akár meleg állapotban alkalmazható. Az ekként nyert keveréket vagy már ezen állapotában használjuk takarmányként vagy pedig pogácsákká gyúrjuk, vagy esetleg bepárologtatjuk, megszárítjuk és megőröljük. Lehet továbbá úgy az élesztős keveréket, mint a nyersanyagokat elkülönítve szárítani és megőrölni és ezután ezen megőrölt anyagokat egymással összekeverni. A keverési arányok természetesen a fölhasznált anyagok minősége és az elérendő czél szerint változnak; így közönséges tápértékű takarmány előállításánál a nyers anyagokhoz 2—50% élesztőt, a rendesnél nagyobb fehérnyetartalmú takarmány előállításánál pedig 50—98°/0

élesztőt adunk. Bármiként is történjék azonban az összekeverés és a termék végleges megformálása, az előállított takarmány mindig igen kiváló