26553. lajstromszámú szabadalom • Ágyazás egyenes irányban előre és hátra mozgó szállító csatornákhoz

- Ű szögletvassal, illetőleg a (h) alapzattal, másik végükön pedig a hengerfölülettel vannak összekötve. Az (f) csatorna mozgásánál eme kötelek vagy aczélpántok a támasztékok gördülő fölületeire föltekerődzenek, illetőleg ezekről letekerődzenek, még pedig oly módon, hogy az egyik oldal felé föltekerődzés, a másik oldal felé letekerődzés menjen végbe, mely kényszermozgást az (f) csatorna mozgása idézi elő. A leírt berendezés meggátolja a támasztékok megcsúszását. Ugyancsak kényszermozgást létesítő kapcsolat van a többi kiviteli alaknál is alkalmazva a támasztékok, a szállítócsatorna és a vezetőkeret között. A 4—6. ábrán az (a) és (b) támasztékok fölső (d) és (e) futófölületeiken megfelelően profilált (k) fogakat viselnek, melyek az (1) daraboknak megfelelően alakított (d) kivágásaiba fogódzanak, emez (1) darabok a (g) szögvasak vízszintes száraira vannak szerelve. Alsó futófölületeiken az (a b) támasztékokon ugyancsak (m) fogak vannak kiképezve, melyek a (h) talapzatkeret (n) részeinek megfelelő kivágásaiba fogódzanak. A 7—9. ábrán látható kiviteli alaknál a (k) fogak fejkörei a támasztékok fölső vezetőfölületeibe esnek, maguk a (k) fogak pedig a támasztékok belső oldalain vannak kiképezve és a (g) szögletvasakra szerelt (o) darabok által képezett, megfe- i lelő fogközökbe fogódzanak. A 10—12. ábrán látható kiviteli alaknál a (k) fogak a (g) szögletvason mereven vannak megerősítve és az (a) és (b) támasztékok megfelelően kiképezett fogközeibe fogódzanak. A 13—17. ábrán a leírt ágyazás egy további kiviteli alakja látható. Ez a kiviteli alak az eddig az 1—12. ábra alapján ismertetett kiviteli alakoktól annyiban tér el, hogy az utóbbiaknál a fogazások kapcsolódásának elvét vettük alapul, ennél azonban ettől az elvtől eltértünk. Oly gördülő támasztékoknál, melyek a fogazások egymásba kapcsolódásának el- ! vén alapulnak, a támaszték mozgása, il- i letve kitérése csak aránylag csekély lehet, mert nagyobb elmozdulás esetében a fog és a fogköz fala között a távolság oly naggyá lesz, hogy a mozgás irány megváltozásánál hallható ütés lép föl. A 13— 17. ábránál ez a hátrány el van kerülve, a mennyiben a gördülő mozgás határolására egyszerű lejtős vagy megfelelően görbülő fölületek szolgálnak és az elmozdulás tetszőlegesen naggyá tehető. A 13—16. ábrán (a) és (b) a két támaszték, melyeket a (c) cső köt össze egymással és melyeknek félköralakú földuzzadásokban végződő (d) és (e) futófelületei megfelelő hosszúságú körhengerfölületeket képeznek, melyek középvonalai a támasztékok középpontjain mennek át. A támasztékok az (f) csatornán megerősített (g) szögletvasak vízszintes szárai és a (h) talapzatkeret között mozognak és az (f) csatorna egyenes irányú ide-oda mozgásánál eme részeken gördülnek. Hogy már most a támasztékok gördülése kényszermozgásszerűen, csúszás nélkül történjék, az (i) és (k) vezetékeket alkalmaztuk, melyek egyrészt az (f) csatorna (g) szögletvasán, másrészt a (h) kereten megfelelően vannak megerősítve és melyeknek a támasztékok mozgását határoló (n) és (o) • fölületei az (r r) kivastagodások pályájának megfelelően vannak alakítva. A 17. ábrán egy oly módosított kiviteli i alak látható, melynél az (a) ós (b) támasztékok (d e) gördülőfölületein kiképezett (r) kivastagodások hengeres csapokat alkotnak és nem oldalt, hanem a támaszték középvonalában vannak elrendezve és ép úgy, mint a 13—16. ábrán, lejtős vagy görbe fölületek között mozognak. Sem a 13—16. ábrán, sem a 17. ábrán látható kiviteli alaknál akkor, mikor a mozgásirány megváltozik, ütés föl nem lép, mert az (r) kivastagodások és áz ezekkel szomszédos lejtős vagy görbe fölületek között csak igen kis köz marad szaba| don. SZABADALMI IGÉNYEK. I 1. Ágyazás egyenes irányban előre és hátra mozgó szállítócsatornákhoz, az ál-