26544. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőkamra poralakú tüzelőanyaggal dolgozó tüzelési berendezések számára

— 2 -sik foganatosítási alakjának hosszmetszete. Az (a) kazán alatt (1. ábra) a mellső oldalon van elrendezve a tüzelőkamra, mely tűzálló kövekből készül. A föltüntetett foganatosítási alaknál a tüzelőkamra két részből áll, tudniillik a (b) kamrából, melyben a primér elégés történik, és a (c) kamrából, melyben a szekundér égési folyamat megy végbe. A tüzelőkamrának (b) szakasza czélszerűen egy vagy t-öbb, vastag falú boltozatos retorta alakjában készül (2. ábra), a hol is a két retortaszerű (b) kamra (d)vel, a kamrák födő részei pedig (e)-vel vannak jelölve. A retortaszerű (b) kamrák (f) fenekei czélszerűen laposak és a tüzelőkamrának talplapját képezik. Átlagos viszonyok között a tüzelőkamrának ily lapos talpa mellett az elégésnél jobb eredményeket érünk el, mint rostélynak vagy más effélének alkalmazása által. A retortaszerű (b) kamra mellső végeit alkalmas módon, pl. a (g) lemez segélyével (1. ábra) zárjuk el, melyen egy vagy több tetszőleges szerkezetű adagoló készüléket alkalmazunk, melyek a poralakú tüzelőanyagnak a tüzelőkamrába való bevezetésére szolgálnak. A mint az 1. ábrából kitűnik, a tüzelőkamrának retortaszerű (b) részei a kamra hosszának mintegy felét foglalják el, de természetes, hogy a kamrának egyes méretei a különböző föltételekhez alkalmazkodnak, melyek alatt a tüzelőberendezésnek dolgoznia kell. Az (f) fenék a föltüntetett foganatosítási alaknál a (b) retorták hátsó végein túl a tüzelőkamrának (c) részébe van meghosszabbítva és az emelkedő (i) fenékbe megy át. Az (i) fenék és a (k) tűzhíd között az (m) akna van elrendezve, melyben atüzelőanyagnak elégetlen részei, melyek különben a tüzelőtérből hasznosítás nélkül a füsthuzamba távoznának, saját súlyuk folytán lesülyedhetnek. A tüzelőanyagnak az (m) akna fenekén összegyűlő részei ott lassanként elégnek és hőjüket a tüzelőkamrából jövő gázoknak adják át. Az által, hogy az (m) akna közvetlenül a (k) híd előtt van elrendezve, a tüzelőgázok, melyek a tüzelőkamrából a füsthuzamba áramolni igyekeznek, mozgásukban késleltetnek, illetőleg eltéríttetnek, úgy hogy a tüzelőanyagnak a tüzelőgázok által tovasodort részecskéi az (m) aknában leülepedhetnek. Az aknában ezen tüzelőanyag elégése után visszamaradó hamut és salakmaradékokat egy az akna mellső oldalán elrendezett és a tüzelőtér talpa alatt fekvő (o) kamrán át megközelíthető (n) ajtón távolíthatjuk el. A mint a rajz 2. ábrájából kitűnik, a (k) tűzhíd fölső része, illetőleg a (p) füsthuzamnak egész fölső oldala akként van alakítva, hogy ezen részek a fölöttük fekvő kazán görbületéhez alkalmazkodjanak, miáltal a kazánfalazat hátsó részében egy meghajlított csatorna képződik. A füsthuzamnak ily módon való kiképzése folytán az ezen átáramoló tüzelőgázok hőjüket igen előnyös módon adhatják át a kazánnak, a mikor is egyúttal a füsthuzamnak gőzsugár vagy más eszközök segélyével való tisztítása igen megkönnyíttetik, a mennyiben ez sima és aránylag csekély harántmetszettel bíró csatornánál természetesen könnyebben eszközölhető, mint nagy harántmetszetű, szögletrészekkel bíró csatornánál. A (k) tűzhídnak leírt alakja folytán annak hatása tüzelőgázok eltérítése illetőleg mozgáscsökkentése tekintetében jelentékenyen fokozódik, úgy hogy a tüzelőanyagnak a tüzelőgázok által tovasodort részei elég időt találnak arra, hogy az (m) aknában lesülyedjenek. A tűzelőkamrába bevezetendő táplevegő előmelegítésére az (f), illetőleg (i) talapzat az (o) kamra van elrendelve, melyen át a táplevegő bevezettetik. Ezen l kamrában egy az (f) talp mögött az (s) i tengely körül forgatható (r) csapó van elrendezve, mely rendesen az 1. ábrában föltüntetett állásban tartatik, a melyben a csapó a fölötte fekvő (f) fenékkel egy