26536. lajstromszámú szabadalom • Jármű berendezés emelőgépekhez

- i -és egy (d) fogaskerékkel lehet összekötve, j mely a dobot és tengelyt egy (e) motorról forgásnak indítja. Az (a) dob egy (f) fékkel is föl lehet szerelve. A (b) dob a (c) tengelyen lazán van fölhúzva és ezzel a (g) súrlódó kötése útján kapcsolható, melynek egyik fele a (c) tengelyre van ékelve. A (b) dobhoz az (1) fék tartozik. Az (m) kötél, mely az (a) dobhoz kapcsolódik, az (ml) görgőn és az (n) járómű (m2) görgőjén van alkalmas módon a teherhez vezetve. A (p) vonókötél, mely a teher továbbítására szolgál, a (b) dobhoz van kötve és erre az (m) kötél föltekercselési irányával ellentétes irányban van fóltekercselve A (b) dobtól a (p) kötél a (pl) és (p2) vezetőgörgőkön megy a járóműhöz, mellyel a később leírandó részek útján van összekötve. A berendezés eddig leírt része úgy az 1. minta 3. ábrán látható kiviteli alaknál azonos, a két kiviteli alak között csak az a különbség, hogy az 1. ábrán a futópályát a vízszintes, merev (o) tartó, a 3. ábrán pedig a megfelelően kifeszített (ol) drótkötél képezi. A járómű fogvatartására, illetőleg befékezésére szolgáló szerkezetet, mint már említettük — igen különböző módon lehet kiképezni, hogy czéljának megfeleljen. A szerkezet a járómű egyik kerekére vagy öszszes kerekeire, vagy annak pályájára vagy végül külön, a pálya mellett fektetett vezetékre hathat. Az 1. és 2. ábrán látható példánál a fék a járómű egyik kerekére hat. Az (nl) fékező kar a járómű (n2) vázán forgathatóan van ágyazva és egy súly vagy (n3) rúgó hatása alatt rendesen azt a helyzetet foglalja el, melyben a járómű kerekét befékezi. A (p) vonókötél akként van a fékező szerkezettel összekötve, hogy a féket a rúgó hatása ellenében a kerékről leemelje és így a járómű mozgását megengedje, amint a kötél eléggé meg van feszítve. Ezt a föntebb jelzett hatást természetesen igen különböző módon lehet előidézni. Az 1. és 2. ábra szerint a vonókötél közvetlenül a fékezőkarhoz csatlakozik, az (nl) fékezőkar pedig egy (n4) ütközővel működik össze oly módon, hogy a (p) kötél által kifejtett vonóerő közvetlenül vitessék át a járóműre, a minta fékezőkar a kerékről leemelkedett. A 3. és 4. ábrán látható kiviteli alaknál, melynél a járómű. — mint azt már említettük — egy drótkötélen fut, a drótkötél behajlása által okozott lejtőkre való tekintettel kívánatos, hogy a fékezőberendezés ne a járómű kerekeivel, hanem a drótkötéllel működjék együtt. Az (nl) fékezőkar az (n2) járóműkeretben egy csap körül forgatható és az (n3) rúgó hatása alatt rendesen oly helyzetet foglal el, melyben — mint azt az 1. és 2. ábránál említettük — fékező hatást gyakorol. A (p) vonókötelet ebben az esetben is közvetlenül az (nl) fékező karral lehet összekötni és a fékezőkar mozgásának határolására (n4) ütközőt alkalmazni, azonban ennél a kiviteli alaknál a fék közvetlenül a pályát képező drótkötélre hat, mely czélból a járóműkereten egy (n5) sarú akként van megerősítve, hogy a drótkötelet a sarú és fékezőkar maguk közé befoghassa és Í£y a járóművet a (p) vontatókötél feszültségének megszűnte után a helyzetben rögzíthesse. Az 5. ábrán látható kiviteli alak a 4. ábrán látható kiviteli alakhoz hasonló, csakhogy a 4. ábrán föltüntetett (nő) sarú helyét egy második (n6) fékezőkar foglalja el, mely az (n7) rúgó hatása alatt áll. A két (nl ii6) kar egymáshoz viszonyítva oly helyzetet foglal el, hogy a drótkötelet becsíptethessék, azonban akkor, mikor a (p) vonókötél erősebben meg van feszítve, a drótkötelet szabadon bocsássa. Ebbőlaczélból a vonókötél egyrészt az (nl), másrészt az (n6) fékezőkarral egy-egy elágazása útján össze van kötve A berendezés működési módja a mondottakból könnyen érthető. Mikor a (p) vonókötél feszültsége csökken, pld. mikor a terhet az (in) kötélen a földre vagy egy más, alacsonyabban fekvő alapzatra leereszjük, a fék azonnal működésnek indul és a járóművet elfoglalt helyzetében rögzíti, míg a (p) vonókötél újból meg nem feszül. Ugyanez a hatás lép föl természetesen akkor is, ha az 5. ábrán látható fékkarokhoz hasonló módon szerkesztett fékkarok a