26529. lajstromszámú szabadalom • Eljárás védőszéllel ellátott szövött hajtószíjak előállítására

— 2 — ezen bozzászövése oly módon történik, hogy a befektetett vetülék csak a védőszélt alkotó fonalakat ragadja meg s a mellett a főszövet lánczfonalai a vetülék által még külön megfogatnak, úgy hogy a szíj főszövete számos helyen önmagában zárt egész gyanánt tűnik föl. A rajzlapon (a, al) az első, (b, bí) a második, (e, el) a harmadik, (d, dl) a negyedik szövésréteg lánczait jelölik. A védőszél lánczfonalainak jelzésére az (1, 2, 3, 4, 5) számok szolgálnak. (2—6. ábrák). Az ezen lánczfonalak közé fektetett vetülék (i) bet-űvel van jelölve. Ezen vetülék a 2. ábra szerint először a legfölső (a, al) rétegen halad keresztül, azután a védőnél (1, 2, 3, 4, 5) fonalai között lefelé húzódik s végül a negyedik vagy legalsó (d, dl) rétegen keresztül a hajtószíj másik oldalára megy vissza. Az (i) vetülék itt a védőszél fonalait fekve hagyja és a második (b. blj rétegen megy keresztül, de csak a szíj védőszélének fonaláig halad s onnan a harmadik (c, cl) rétegben visszatér. Most az I (i) vetülék az első (a, al) rétegben futását újra ki zdi s mint a 3. ábra mutatja, a jobboldali védőszél (1, 2, 3, 4, 5) fonalai előtt lefelé húzódik a harmadik (c, cl) rétegbe, hogy a szíj baloldali védőszélének fonalai eíőtt ismét a második (b, b1) rétegbe jusson s onnan a negyedik (c, cl) rétegen végig újból visszatérjen a baloldalra. Itt a vetülék a védőszél fonalain megy keresztül s útját a 4. ábra szerint ismét az első (a, al) szövőrétegen keresztül veszi s innen a jobboldalon másodszor vonul lefelé a védőszél fonalain keresztül, az alsó rétegben és pedig a 2. ábrához képest fölcserélt helyzetben. Az (i) vetülék különben az egyes rétegeken ugyanolyan módon halad keresztül, mint a 2. és 3. ábrán, míg csak a baloldali védőszél fonalait másodszor nem keresztezi. A védőszél (1, 2, 3, 4, 5) fonalainak az (i) vetülék általi váltakozva végbemenő megfogása a 6. ábrán nagyított léptékben van föltüntetve. Hogy a több szövésrétegből álló hajtószíj állékonyabbá s kevésbbé nyújthatóvá legyen tehető s a mellett a külső és belső szövésrétegnek a szíjtárcsák körüli hajlásoknál való kiegyenlítődése könnyebben eszközölhető legyen, bizonyos távolságokban lehetőleg laposan fekvő, úgynevezett (I, II, III, IV) kötő lánczfonalak vétetnek föl a főszövetbe s azzal összeszövetnek. (5. és 7. ábra.) A kötőláncz fonalai valamivel gyöngébbek lehetnek, mint maga az alapláncz. Jelen esetben a védőszél fonalai mellé először az alapláncz két fonala jön, erre az I. és III. kötőláncz, azután ismét az alapláncz két fonala, erre a (II) és (IV) kötőláncz kövotkezik és így tovább. A tetszőleges számú szövésrétegből álló főszövet bármily kötésben, például mint vászon vagy keresztbeszőtt kelme stb. állítható elő, vagy pedig kombinált kötésben, azaz a rétegek egy része vászon módjára, más része keresztbeszőtt alakban vagy atlaszszerűen stb. foganatosítható. Úgyszintén a főszövetnek, valamint a védőszéleknek anyaga is tetszőleges állati vagy növényi rostokból állhat, mel37

rostok ismét a legkülönfélébb összeállításban alkalmazhatók. SZABADAT.MI IGÉNYEK. 1. Eljárás védőszéllel ellátott, kötött hajtószíjak előállítására, két vagy több szövésrétegen s bárminő kötésben, jellemezve azáltal, hogy a védőszéleket alkotó (1, 2, 3 . . .) fonalakat a befektetett (i) vetülékfonal fölváltva ragadja meg s a főszövetet alkotó (a, al, b, bl . . .) lánczfonalak szintén fölváltva fogatnak meg, minek következtében a főszövet egy önmagában összefüggő, tehát teljesen zárt egészet képez s egész marad akkor is, ha a védőszélek a szíj használata folytán már elkoptak. 2. Az 1. igényponttal védett eljárás egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy az alapláncczal, megfelelő sorrendben (I. II, III, IV) kötőlánczok váltakoznak s lehetőleg lapos fekvésben szövetnek be az alapláncz fonalai közé azon czélból, hogy a szíj nagyobb állékonysággal bírjon s a szíjtárcsák körüli hajlásnál a külső és belső rétegek jobban kiegyenlítődjenek. (1 rajzlap melléklettel.) SÍSZVÉNYrAR8ASÁ. nyomdája .CDAPKMK.