26509. lajstromszámú szabadalom • Készülék túlhevített gőz fejlesztésére

-»=- !í -hozatik és ezzel összefüggésben a tüzelőanyagfolyadék szállított mennyiségér oly módon kell szabályozni, hogy utóbbi a tápvíz szállított mennyiségével egyenes arányban és ugyanazon mértékben változzék. A víznek a kazánban való azon állapota, mely a tápvíz szállított mennyiségének szabályozására fölhasználtatik. úgy választandó meg, hogy a gőzszükséglettel fordított arányban változzék, továbbá úgy, hogy szabályos módon, illetőleg valamely meghatározott törvény szerint változzék, úgy hogy a tápvíz tényleges szállított mennyisége a gőzszükséglettel ugyanazon mértékben és összefüggésben változik. E czélra, mint föntebb említtetett, a kazánban levő gőzfeszúltség vagy alkalmas előföltételek mellett a gőzhőmérséklet használható föl és a tüzelőanyagfolyadék szállított mennyisége a tápvíznek a kazánba való átfolyó mennyisége által, vagy a tápvíz valamely állapotában beálló változások által szabályozható, mely állapot a tápvíz átfolyó mennyiségével egyidejűleg és meghatározott törvény szerint, mint pl. a tápvíz hőmérséklete vagy nyomása, változik. Továbbá egy oly készülék is nyer alkalmazást, melynek segélyével a tüzelőanyag hatásos átfolyó mennyisége és a tápvíz hatásos átfolyó mennyisége közötti viszony változtatható, hogy a gőz hőmérséklete szabályoztassék és ha a gőzhőmérséklet igen pontos szabályozását kívánjuk, akkor oly készüléket alkalmazunk, mely ezen a tüzelőanyag és a tápvíz átfolyó mennyisége közötti viszonyt önműködően szabályozza. Vonatkozással az 1. és 2. ábrákra, (1) a keretet, (2) a fejlesztőköpenyt jelöli, mely a (3) csővezetéken át a (4) motorral van összekötve, honnét az (5) kipuffogócső a (6) hangtompítón át a kipuffogáshoz, vagy a fejlesztő (7) kéményébe vezet. (8) a tápvíz-és (9) a folyékony tüzelőanyag tartányát jelöli. A jelen esetben alkalmazott fejlesztő (3. ábra) (11, 12, 13, 14, 15) és (16) csőtekercsek egy sorozatából áll, melyek mindegyike egy kúpot képez és melyek akként vannak az égetőkamra körül egymásban elrendezve, hogy a fűtőgázok és égési termékek természetes útjában a lehető legnagyobb fűtőfölületet adják. A csőtekercssorok oldható (18, 19, 20, 21) és (22) kapcsolatok segélyével vannak egymással összekötve. A legkülső (11) tekercs fölül a (17) tápvíz-csővezetékkel, míg a legbelső (16) tekercs a (3) gőzvezetékkel (1. ábra) van összekötve. A külső sorok ily módon a fölmelegítő részt, míg a belső sorok az elgőzölési és túlhevítő részt képezik. A víz ugyanis folytonosan és egyenletesen a külső (11) sorból az égéstermékek irányával ellentétes irányban a belső sorokhoz folyik és így folytonos és egyenletes fűtés létesíttetik. A csőtekercsek különleges elrendezése ínég akadályozza, hogy a vízmennyiség mint olyan a belső tekercselésekbe hatoljon. Az égéstermékek ezen elrendezésnél folytonosan hidegebb fűtőfölületre hatnak, miáltal az égéstermékek melege tökéletesen kihasználtatik. A fejlesztőköpeny fölül az elvonuló gázok számára elvezetéssel bír, mely a (7) kürtővel kapcsolatban áll (4. ábra). Utóbbi alúl nyitva van és a gép (5) kipuffogócsöve abban (5a) fúvókák egy sorozata alakjában végződik, melyeken át a kipuffogógőz a gép üzeme közben kipuífog. Ezáltal léghuzam keletkezik, mely az elvonuló gázokat elvezeti, a minek erősbítésére mindegyik fúvóka alatt egy (5b) cső van elrendezve. A fejlesztő fűtésére szolgáló tüzelés a belső (16) tekercs alatt azzal központosán van elrendezve és az égéskamrát a belső tekercs összescsavarulatai képezik oly módon, hogy a kamra fölfelé szűkül. A lángzó két egymástól elválasztott (25, 26) lemezből áll, melyek a tüzelőanyag-keverék számára kamrát képeznek és egymással (27) csövek segélyével vannak összekötve. Utóbbiak az égéshez szükséges levegő csatornáit képezik és fölső végükön meg vannak szűkítve, úgy hogy közöttük és a (25) lemez lyukainak szélei között egy gyűrűalakú tér keletkezik melyen át a tüzelőanyag az égetőtérbe jut. A tüzelőanyagot a lángzóhoz egy az égéskamrán át lefelé haladó (28) cső vezeti, mely központosán a (29) csőbe van dugva,