26495. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó szárny a fonal feszültségének szabályozására folytonos fonó- és sodrógépeknél

X? ilegjeient I908. évi február hó 4 én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL szabadalmi leiras 26495. szám. XIV/a/1. OSZTÁLYSzabályozó szárny a fonál feszültségének szabályozására folytonos fonó- és sodrógépeknél. DE ROSSETTI KÁROLY MÉRNÖK ROUBAIXBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 julius hó 16 ika. Jelen találmány tárgyát képező készülék a czentrifugális erő fölhasználásán alapszik, mely erő egy emelőkar végén fejti ki hatását azon czélból, hogy a fonal feszültségét a folytonos fonó- és sodrógépek orsójainak munkája közben szabályozza. A találmány tárgya példaképen a mellékelt rajzlapon van föltüntetve, melyen az 1. ábra a jelen szabályozó szerkezettel ellátott fonógép egyik orsójának nézete, a 2. ábra az előbbinek 90°-kal elfordított nézete, a 3. ábra vízszintes metszet, míg a 4. ábra a készüléknek egy módosított foganatosítási alakját tünteti föl. A szárny áll az (a) kengyelből, mely fölül a (b) horoggal van ellátva és a (d) spirálisban végződő (c) rúddal vagy emelőkarral áll összeköttetésben. Az (a) kengyel egy szárnygyűrű (e) sínjét a szokásos módon fogja körül. A tápláló gombolyagokról jövő (f) fonal az (a) kengyelből kiálló (b) horgon keresztüllép be a készülékbe és a (c) emelőkar végén kiképezett (d) spirálison jön ki. Ezen berendezés lehetővé teszi, hogy az emelőkar, melyet a fonal egyenesen tart és a mely a fonal függélyes ágának hatása alatt, a | kengyelen csap körül mozog, ezen mozgá^ sát az orsó és a szárnygyűrű között minden irányban szabadon végezhesse. A föntebbi elhelyezéssel bíró (c) emelő! kar egyrészt a czentrifugális erő hatása : alatt áll, mely annak (d) végét a középponttól eltávolítani igyekszik, másfelől pe, dig az orsóra gombolyodó fonal húzóhatása • alatt, mely azt a középpont felé visszaté| ríteni törekszik. Másrészt a czentrifugális erő nagyságát ! ugyanazon szárnyra vonatkozólag megválj toztathatjuk oly módon, hogy a (c) kar i végére, a (d) spirálison túl, pl. (g)-nélkü-J lönböző nagyságú póttömegeket függeszj tünk (4. ábra). Könnyen belátható, hogy ha az egész mozgó szerkezetnek és különösen a (c) kar végén lévő tömege arányban áll azzal az erővel, melyet a fonal elbír, a nélkül, hogy elszakadna, akkor szabályos mozgást és megközelítőleg állandó feszültséget fogunk elérni. Megindítás alkalmával a fonal a (c) kart a középpont felé húzza és az orsóval érintkezésbe hozza, minek következtében a mozgó résznek ugyanazon sebességgel kell haladnia, mint az orsónak, bármilyen le-