26462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyiségek, ruhák, ágyneműk stb. fertőtlenítésére és holttestek sterilizálására vagy konzerválására
hogy az aczetonnak ezen utolsó s előnyösnek tartott sajátsága az anyagok áthatásához nem járult hozzá, s ha aczetonhoz oly anyagot adunk, vagy azt oly anyaggal helyettesítjük, mely annak összes előnyeivel legalább is oly nagy, ha nem nagyobb mértékben rendelkezik, azonban a formaldehyd iránt jelentékeny affinitással bír, akkor a kivánt áthatóságot elérhetjük. A 20°/'0 -os ammoniak vagy az illó alkál (lúgsó) mindezen föltételeknek eleget tesz, s azonkívül a mikrobákra és baktériumokra jelentékeny vegyi hatást képes kifejteni, s lehetővé teszi, hogy az aczeton részben vagy teljesen mellőzhető legyen. Ha az érintkezés elég ideig tart s a hőmérsék megfelelő magas, az ammoniakgőzök, tetemes diffundáló képességük következtében a fölszívó földieteket a legnagyobb mélységig fokozatosan és gyorsan telítik. A formaldehyd fölöslege az ammoniak iránti nagy affinitása következtében, midőn ugyanazon föl szívó fölületeket bebitatja, a sűrített ammoniákot telíteni fogja, s fölöslege folytán mélyebben behatol az illető fölületekbe. Másfelől a nem kondenzált ammoniak gőzeit a formaldehyd-gőzök fogják telíteni s ezen rögtönös telítés összehúzódást idéz elő, úgy hogy a képződő részleges légritkúlás szívó hatást fog létesíteni, mely a behatolást elősegíti, s annak intenzitását tetemesen fokozza. Ezen várakozásokat az eredmények teljesen igazolták. Míg ugyanis eddig a gőzök két vagy három közepes vastagságú szövetrétegen nem hatolhattak átj 3> föntebb vázolt módon ^fokozatosan elérhetjük, hogy a gőzök egy szárító kamarában kapcsokkal erősen egymáshoz szorított 13—20 szövetrétegből álló kötegeket is teljesen áthathatják és sterilizálhatják, s közöttük még oly kulturák is elpusztíttatnak, melyek forró vízben való két órai főzésnek is ellenállottak. A környezet hőmérsékletével bíró, nem fűtött helyiségben az anyagoknak gőzökkel való ily nagymérvű áthatását nem lehet létesíteni. A hevítéssel még két új tényezőt hozha tunk kapcsolatba, úgy mint nyomást és légritkítást, melyek kisebb tartányok esetén alkalmazhatók is, azonban nagyobb térfogatú helyiségeknél már nem. A művelet foganatosítása a környezetnek 15—20° C. hőmérsékével egyenlő hőmérsékű helyiségben, mely a fertőtlenítő gőzökkel való 24 órai érintkezést igényel, a következő : A kezelendő tárgyakat czélszerűen a helyiség közepére helyezzük, s az összes kijáratokat, azon ajtót is elzárjuk, melynek belső oldalára a fecskendő van szerelve, a hol ez utóbbinak csővezetéke a belövelendő gőzöket vezető csőhöz csatlakozik. Az első fecskendezés aczetont és ammoniakot a tárgyak számának és természetének, továbbá a helyiség térfogatának stb. megfelelő menynyiségben tartalmazó vízzel történik. Egy óra elmultával következik a második, vagyis formaczetonnal való fecskendezés, melyhez 40°/0 -os formaldehyd van adva oly mennyiségben, mely az első fecskendezés ammoniákját pontosan telíteni képes. Ezután 2 6 óra múlva kevés vizet fecskendezünk be s 24 órával a második fecskendés után a harmadik, vagyis ammoniakkal való fecskendezést végezzük, mely a formaczeton telítésére szolgál. A reakczió 4—6, esetleg több óra múlva a lehető legteljesebb s a helyiség kinyitható és szellőztethető. Ha a fertőtlenítést 4—6 óra alatt akarjuk végezni, a helyiségnek 35—40° C. hőmérsékkel kell birnia; a helyiség nyílását egy ajtó segélyével, mely a hevítő és fecskendő készülékeket tartja, hermetikusan elzárjuk, s ezen ajtó legalsó részén egy szintén hermetikusan elzárható légnyílást rendezünk el, melyet a hevítés alatt, a fecskendés megkezdéséig nyitva hagyunk. Az első fecskendezést végezve, a hőmérséket 35 - 40° C.-ra emeljük, s azután a hevítést beszüntetjük. Félóra múlva újból fűteni kezdünk, s az első fecskendezés után egy órával a második fecskendezést végezzük, s a hevítést 10—15 perez múlva beszüntetjük. Egy óra múlva a vízgőz kiegészítő befecskendezése megy végbe, s a második fecskendezés után 4—6 órával a har.
