26439. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós gőzgép

dig az (n) fémlapocskát még további vé- ! kony lapocskákkal egészítjük ki. A (b) főtengely keresztülmegy a jobboldali (12) födélén (1. ábra), mely a (p) tokot elzárja. Az (12) födél és a tok (p2) válaszfala által képezett üregben foglal helyet a (c) turbinakerék és a vezérmű. A (c) turbinakerék (3. ábra), mint rendesen, (cl) czellákkal van ellátva, melyekre az (o) csatornából az (ol) szájnyíláson keresztül beáramló friss gőz ömlik, mely ez által a (c) turbinakereket forgásba hozza. A gőz innen a (p3) gőztérbe áramlik be, a hol a vezérmű van elrendezve. Evezérmű két pontosan egymásba illő (q) és (ql) hengeres hüvelyből áll. A külső (ql) hüvely megfelelően tömítve, a tok hengeralakú (p4) üregében forog körül. Ezen (p4) üregből (i) gőzvezető csatorna vezeti a gőzt a (h) hengeres üregbe, melyben a gőz az (a) dugattyút forgásba hozza. Hogy már most különböző gőzmennyiségeket lehessen a (h) hengeres üregbe beengedni, az (i2) és (i3) gőzbevezető csatornáknak egymáshoz képest elállíthatóknak kell lenniök, úgy hogy, a mint szükséges, a dugattyút teljes gőzzel, vagy expanzióval lehessen működtetni. E czélra a következő berendezés szolgál. A (b) főtengelyre egy (r) gyűrű van helyezve, mely két karjával a belső (q) gőzelosztó hüvely nyílásába nyúlik és ezt forgás közben magával viszi. Ugyanezen (q) hüvelybe azonban még egy második szintén két (rl) karral bíró (r2) gyűrű nyúlik. Ezen második (r2) gyűrű agya egy (b2) hüvellyel van összekötve, mely a (b) tengelyen foroghat, de hosszában el nem tolódhatik. Az (r2) gyűrű csapjai a (q) gőzelosztó hüvely ferde (s) hasítékaiba nyúlnak. Ha tehát az (r2) gyűrű az (r) gyűrűhöz képest elforog, a (q) hüvely a tengely középvonalával párhuzamodul eltolódik. Természetes, hogy az (r) gyűrű csapjai ilyen eltolódást megengednek; ezért vannak a (q) hüvely ama nyílásai, melyekbe az (r) gyűrű csapjai nyúlnak, megfelelően meghosszabbítva. A (q) hüvelyben lévő (i2) gőzáteresztő nyílások háromszögalakúak vagy háromszög- és trapezalakúak, ép úgy a (ql) hüvelyben lévő (i3) nyílások is, megfelelően annak, a mint kisebb vagy nagyobb töltési fokokat akarunk elérni. A 9. és 10. ábrák a két (q) és (ql) hüvely palástját ábrázolják, ha azokat kifejtve vagy laposnak képzeljük. A (ql) hüvely mozdulatlan, hacsak kézzel el nem toljuk azt, a mint ezt később látni fogjuk. A (q) hüvelyt ellenben a (b) főtengely állandóan forgásban tartja és egyidejűleg a regulátor oldalirányban eltolja. A 11. és 12. ábrák a (q) és (ql) hüvelyek kölcsönös helyzetét ábrázolják, miután a (q) hüvely a (ql) hüvely fölött részben előre tolódott. Ha az üzem kezdetén teljes gőzt akarunk bejuttatni a (h) hengerbe, a (q) és (ql) hüvelyek helyzete olyan, a mint ez a 9. és 11. ábrákon látható; ha viszont a gép legnagyobb sebességét elérte, és nem kell tovább gőzt engedni a hengerbe, a (q) és (ql) hüvelyek helyzete a 10. és 12. ábráknak megfelelő. A közbeeső helyzetekben a (q) hüvelyt a regulátor állítja oldalirányban ide-oda, mikor is a gőzbeeresztő nyílások kisebbíttetnek vagy nagyobbíttatnak, úgy hogy a szükségnek megfelelő expanzió áll be. A regulátor a turbinakerék (c) testébe van beépítve. Lényegében áll ez két (u) és (ul) hengeres üreges testből, melyek dugattyúk gyanánt a (c) turbinakeréktest megfelelő fúrataiban eltolódnak. Edugatytyútesteket (v vl) spirálrugók nyomják befelé, míg körülforgás alkalmával a czentrifugális erő nyomja azokat kifelé. A (v vl) rugók (v2) záró lapokra támaszkodnak. Az (u ul) dugattyúkkal (u2) fogasrudak állnak kapcsolatban (8. ábra), melyek egy közös (u3) fogaskerékbe kapaszkodnak. E fogaskerék a (b2) hüvelyre van ékelve, mely, mint föntebb említve lett, a (b) tengelyen forogni igen, de hosszirányban eltolódni nem képes és mely az (r2) gyűrűt tartja. Könnyen belátható már most, hogy ha a czentrifugális erő következtében az (u ul) dugattyúk kifelé nyomatnak, a (b2) hüvely a (b) tengelyen elforog, mi-