26437. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus keverőmű folyadékoknak gázokkal való telítésére

- 2 helyen a megfelelő nyomás alatt álló (b) gázvezeték és függélyesen alulról fölfelé a megfelelő túlnyomás alatt álló (c) folya­dékvezeték torkol, mely utóbbinak hegyes (q) szája csak egy kis nyílással bír. Oldalt alúl a telített folyadéknak (e) elvezető csöve látható. Hogy a készüléket működésbe hozzuk, előbb csak a (b) gázvezeték csapját nyitjuk és a levegőnek eltávolításával egyidejűleg a tartót gázzal töltjük meg. Ezután a (c) folyadékvezetéknek csapját is megnyitjuk, mire a folyadék finom, de erős súgár alak­jában lép be, mely a tartó födeléről a fenékre visszavettetik és itt egy lassan emelkedő folyadékoszlopot alkot. De mihelyt ez a folyadékoszlop a folyadéksugár (d) kilépő nyílását eléri és túlhaladja, a sugár által ért folyadékrészecskék a gáztérbe föllöket­nek, úgy hogy a folytonosan emelkedő és visszahulló folyadékrészecskéknek természe­tes körjárása következik be, míg maga a folyadékoszlop is a folyadéksugárnak szívó hatása ós a visszahulló folyadékrészecskék lökő hatása folytán folytonos megszakítás nélküli mozgásban tartatik. Minél maga­sabban emelkedik föl a folyadékoszlop a folyadéksugárnak kilépő nyilása fölé, annál nagyobb lesz a folyadékfölszin alatt föllépő duzzasztás és a folyadéksugárnak is kúp­alakú szétszórása és következésképen annál nagyobb lesz a fölemelkedő sugárkúpnak a folyadékfölszin síkjában vett metszete. De mennél nagyobb ez a metszet, annál nagyobb az időegységben földobott folyadéktömeg és annál többször dobatik föl minden egyes folyadékrészecske. Az itt föllépő jelenségek­ről általános elméleti átnézetet a munka, eleven erő, kifolyó sebesség és esési sebes­ség elméleteiből lehet levezetni és a követ­kező tételbe összefoglalni; a jelen készü­léknél, ha a tartó megfelelően nagy és nin­csenek benne ütközők, a minden egyes folyadékrészecske által a készülékben leírt út mindig egyenlő a folyadékvezeték két­szeres túlnyomási magasságával. Ha tehát a folyadék víz és ha a vízbevezetés túl­nyomása 5 atmoszféra, a túlnyomási ma­gasság tehát 50 méter, úgy minden egyes j vízrészecske a készüléken belül elméletileg 100 méternyi útat tesz meg és pedig emel­kedve 50 métert és esve 50 métert; továbbá a sugárkúpnak emelkedési magassága pl. 1 méter, úgy minden egyes vízrészecske elmé­letileg ötvenszer dobatik föl erre a magas­ságra, mi mellett az emelkedésnek és esésnek összes ideje, következésképen a gáznak a folyadékra való behatásának ideje is tehát azon időnek kereken a hétszerese, melyben egy csak egyszer földobott vízrészecske az elméleti ötven-ötven méternyi emelkedő és esési területet befutja. De mivel a sugár­kúpnak emelkedési magasságát a folyadék­sugár által áttört folyadékoszlop (h) magassága állapítja meg és mivel a készülék leg­hatásosabb működésének előföltétele termé­szetesen ezen (h) magasságnak bizonyos határok között való maradása, ezért maga a készülék, ha üvegből állíttatik elő vagy máskülönben egy a készüléken alkalmazott vizsgáló üveg, két (P) és (Q) jellel látandó el, melyek a folyadékoszlop megengedhető legmagasabb és legalacsonyabb fölszínét jelzik. Tehát a folyadéklebocsátást úgy kell beállítani, vagy a folyadék lecsapolásánál csak arra kell ügyelni, hogy a megjelölt határokat át ne lépjük; a szükségnek meg­felelően tehát időközönként vagy az (e) kibocsátó csapját vagy a (c) folyadékbeve­zetés csapját átmenetileg zárjuk. A megfelelő (h) magasságnak és a szük­séges keverési időnek pontos beállítása és önműködő betartása a találmánybeli készü­léknek a 2. ábrában bemutatott foganatosí­tásánál van keresztülvíve. A sugáralakban belépő folyadékrészecskék visszavettetve, az alúl áttört (f) keverő csészébe hullanak, melynek folyadékfölszínét az alsó (g) túl­folyó csésze fölső széle állapítja meg. Min­den egyes folyadékrészecske, miután meg­felelően sokszor a gáztérbe visszadobatott, a keverő csészéből a túlfolyó csészébe jut és innen az (a) tartó alsó részébe. A folya­dék állásának pontos megfigyelése tehát ezen készüléknél szükségtelen. Az idő, me­lyen át egy folyadékrészecske a keverő csészében marad, mindig egyenlő azzal az idővel, mely alatt a keverő csészének tar-

Next

/
Thumbnails
Contents