26436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati védőanyag előállítására
A megfigyelések és az ezeken alapuló azon eljárásnak két módja, mellyel az állat testében szabad méregtöbbletet állítunk elő, a következő: Föltaláló azt tapasztalta, hogy a pajzsmirigyek eltávolításával a központi idegrendszer mérges tulajdonságokat vesz föl, a mi a szét nem roncsolt mérgeknek ezen szervben való fölhalmozódásával volna magyarázható. A paizsmirigyektől megfosztott állatok agya és gerinczvelője egészséges állatokba, tengeri nyulakba való oltásnál mérgezési tüneteket okoz, melyek egyébként agyvelőoltásnál nem lépnek föl. A kifejtett fölfogás szerint tehát a méregnek hatása a nevezett szervekben nemcsak azok önmérgezésére szorítkoznék, hanem átvihető méregnek tekinthető. Mint ilyen azonban más állatokba való beoltásnál azokban védőanyagot képez, mely azután a vérszerumban megkapható. Ez minden esetben biztosan képződnék, akkor, ha az említett állatok a paizsmirigyektől meg vannak fosztva. Hasonló hatású vérszerum, mely ugyanazon fölfogás szerint magyarázható, olyan állatoktól is nyerhető, melyeknek pajzsmirigyeit kivágják (thyreoidektomia), a mennyire azok egészségesek maradnak és ismét egészségesek lesznek. Föltaláló azt tapasztalta, hogy ez sok esetben elérhető, ha a táplálást megfelelően végezzük. Ha pl. az állatoktól, kutyáktól, a műtét előtt a hústáplálékot elvonjuk, úgy hogy a műtét után már nem kell az előző hústáplálás tartós utóhatásától tartanunk, ellenben a táplálás tejjel, kenyérrel, czukorral, állati valamint növényi zsírral és húskivonattal is történt, úgy ilyen állatok nemcsak túlélték többnyire a műtétet, hanem sok esetben bizonyos idő múlva fokozatosan ismét a hústáplálékra vissza lehetett térni. Az állatok vére ekkor is védő tulajdonságokat vesz föl. Ezek után föl lehetne tételezni, hogy a húsnak a testbe való fölvétele hasonló mérgek keletkezésére vezet, a milyenek az agyvelőben fölgyülemlenek és hogy hasonlóképen lassú fokozásuk által a védőanyagok keletkezése válik lehetségessé. Hogy hogyan jutnak a mérgek a testbe, az mellékes, miután minden esetben meg van azon sajátságuk, hogy azt a védőanyag képzésére ösztönzik. Az eljárás részletei például a következők voltak: Egy kutyát három héten át tejjel, kenyérrel és húskivonattal tápláltunk, rajta ismeretes módon a tyreoidektomia műtétét elvégeztük és ugyanígy tovább tápláltuk. Egy hónap múlva az állat minden másod nap 100 g. hust kapott. Kilencz nap után naponként, és további 14 nap után kizárólagos hústáplálékra mentünk át. Az állat egészséges maradt. Egy hónap múlva véréből 300 cms -t vettünk, a szérumot 2 napig üllepedni hagytuk, sterilségére megvizsgáltuk és azután 1—10 cm3 -t tengeri nyulak kezelésére használtunk. Végül a védőanyag képződését a testben a méreganyagok fokozatos növelésével úgy is idézhetjük elő, hogy a méregroncsoló szervet, a paizsmirigyet működésében fokozatosan gyengítjük, pl. annak részletekben való eltávolításával és így a pajzsmirigy működését helyettesítő védőanyag képződésére alkalmat és okot talál. Más esetben például a következőképen járunk el: Egy kutyát 15 napon át hússal táplálunk és azután pajzsmirigyeit eltávolítjuk. A műtét után ugyanazon táplálást folytatjuk. Az ily módon táplált kutyáknak kb. 96°/0 -a elpusztul. Az agyvelőt aszeptikusán kiveszszük, finoman emulgáljuk és egy másik védendő állatba oltjuk. Ezen eljárást többszörösen ismételjük és az oltáshoz növekedő adagokat alkalmazunk. Az utolsó befecskendezés után bizonyos idő multával az állatnak pajzsmirigyeit eltávolítjuk. Ezen eljárást előnyösen azon eljárással kötjük össze, hogy méregszegény táplálék nyújtásával a pajzsmirigy működését nélkülözhetővé tesszük. A táplálék hatása arra vezetendő vissza, hogy a méreganyagok lényegileg bélmérgek, vagyis olyanok, a melyek a tápláléknak bélbakteriumok által okozott megbomlása folytán keletkeznek és különösen hústáplálkozás esetén bőven képződnek.
