26434. lajstromszámú szabadalom • Kemenczével bíró elszenesítő retorta

— 2 lálmány értelmében a tüzelőrostély alatt egy közvetlenül a füstcsatornába vezető tolattyú van elrendezve, úgy, hogy a retortagázok szükség esetén közvetlenül a kéménybe távozhatnak el. Hogy a meleg retortagázok a rostélyt ne égessék el, a rostély egyik széle körül forgathatóan van készítve és másik szembenfekvő szabad szélével a tolattyún nyugszik, úgy hogy a rostély a tolattyú kihúzásánál a retorta meleg gázainak útjából kitér. Tömeggyártásnál legczélszerűbb több, egy közös kéménnyel biró retortát használni és pedig akár fekvő, akár álló helyzetben. Álló retorták különösen tartós üzemek részére alkalmasak, mely esetben az elszenesítendő anyaggal való megtöltés, illetve a kész szén kivétele czéljából fölül és alul tolattyúkkal vagy levehető födelekkel látandók el. A mellékelt rajzok egy a jelen találmány értelmében szerkesztett elszenesítő készülék több foganatosítási alakját tüntetik föl. Az 1. és 2. ábrák egy fekvő, egyszerű retortával biró kemencze hossz- és keresztmetszetét (utóbbit az 1. ábra (A—A) vonala mentén vezetve) mutatják. A 3., 4. és 5. ábrák a gázalakú desztilláeziótermékek számára való lángzó különböző kiviteli alakjait ábrázolják. A 6. és 7. ábrák több, egy közös kémény körül elrendezett, fekvő retortával biró kemencze elől-, illetve részben metszett fölülnézetét mutatják. A 8. ábra egy két álló retortával biró kemencze függélyes metszetét, a 9. ábra a 8. ábra (B, B) vonala szerinti metszetét és a 10. ábra a 8. és 9. ábrák (C—C) vonala mentén vett metszetét tünteti föl. Az 1. és 2. ábrákban rajzolt fekvő (2) retortának mellső vége egy (3) födéllel van elzárva, mely egy kengyel vagy szorítócsavarok segélyével vagy más módon van helyzetében tartva. A kemencze mellső részén az (5) rostéllyal és (6) tolattyúval biró (4) tüzelés van elrendezve. A kemencze üzembehelyezéséhez szükséges tüzelőanyag a (7) nyíláson át vezettetik be és az égéslevegő a (8) nyíláson át kerül a tüzeléshez. Az (5) rostély egy úgynevezett csapórostélyt képez, mely a (9) tengely körül lengethető, míg szembenfekvő szélét a (6) to attyú egy bütyke tartja. A (6) tolattyú kihúzásánál az (5) rostély leesik, mint azt a pontozottan rajzolt vonalak jelölik. A (6) to'attyú betolásánál a rosté'y ismét a tüzelőanyag elégetéséhez szükséges helyzetet veszi föl. A retorta alsó fölületén (11) peremek egy sorozata van elrendezve (2. ábra), melyek arra szo'gálnak, hogy a retortában levő elszenesítendő anyagnak nagyobb melegmenynyiség adassék le. A retorta alsó fölületének mellső részén gázlángzók vannak alkalmazva, melyek szerkezete a nagyobb léptékben rajzolt 3—5. ábrákból látható. Mindegyik lángzó lényegében egy a retortafa -ban elrendezett (12) nyílásból, áll, melyen egy az ezen nyílást betakaró (14) lemez (13) bordája vagy pereme nyúlik végig. A (14) lemez belső oldaláról (16) peremek nyúlnak a retortafal (17) peremei vagy kiugrásai által képezett mélyedésekbe vagy közökbe. A közök egy megfelelő lyukacsos vagy a retortagázokat átbocsátó anyaggal, például azbeszttel vagy hasonlóval töltendők ki. A retorta továbbá egy (18) szeleppel vagy kifuvatócsappal van ellátva (1. ábra), melyen át az elszenesítő folyamat kezdetén a vízgőz közvetlenül a szabadba távozhatik, vagy az éghető desztilláeziótermékek elvezethetők, hogy azután a tüzeléshez való visszavezetés czéljából egy megfe elő készülékben összegyűjtessenek. A (19) feszültségmérő és a (20) hőmérő az elszenesítés mértékét mutatják. A készülék következő módon működik : Az elszenesítendő anyag (tőzeg, fa vagy hasonló) levegőn megszárított állapotban a (2) retortába helyeztetik és a (3) födél helyére erősíttetik. Ezután a (18) kifúvatócsapot kinyitjuk és tüzet gyújtunk. A fűtésnek addig kell tartania, míg az elszenesítendő anyag a kibocsátó-csap elzárása után annyira fölhevíttetett, hogy a lángzóu éghető desztilláeziótermékek kezdenek kiáramlani. A kiáramló gázok a fölhevített (13) peremeken meggyúladnak és az elszenesítő folyamat az ezen folyamat alatt képződött