26409. lajstromszámú szabadalom • Taréjos iszapfogó
— 2 -Amikor a terhelő anyagot laza homokból vesszük, olyankor az alap burkolata gyaliánt legczélszerűbb a vékony és tömött > szalmával bélelt rőzseponyvát (a vékonyra és tömöttre készített u. n. rőzsepaplant) al- [ kalmazni. Ha a terhelő anyag nem oly apró, hogy a burkoló lepelből könnyen kihullhat, illetve és ha azt a víz könnyen kinyaldosni sem bírja, az esetben a burkoló réteget sod- 1 ronnyal szőtt közönséges rőzseponyvából és szalmaterítésből vagy egyszerűen csak rőzse- és szalmaterítésből is készíthetjük. Ezen (a) terhelési alapon egy vagy több (b) taréjkeret van megerősítve. A (b) keretek a víz nyomása ellen erősebb (c) dorongokkal vannak kitámasztva; esetleg sodronnyal is kiköthetők, kihorgonyozhatók; ezen keretek vagy fölül gömbölyűek (1. és 2. ábra) vagy teljesen négyszögűek (3. ábra), mely esetben (d) átlós kereszttel lehetnek merevítve. Az iszapoltató mű legfőbb alkatrésze a taréj, melyből egyet vagy többet köthetünk egy-e gy iszapfogóra; a taréj úgy készül, hogy az imént leírt keretre ágakat vagy galyakat kötözünk, úgy hogy a galyak seprús végei köröskörül mintegy koszorú övezzék az iszapoltató művet. Ezt a víz sebességének mérséklésére szánt taréjt többé vagy kevésbbé sűrűre készítjük, a víz sebességéhez mérve. Nagyon sebes folyású vízbe a kissé ritkább szövésűt alkalmazzuk. A taréjok hatását fokozhatjuk még azáltal is, hogy a (b) keretekre oldalt (f) rőzsegalyakat kötünk (2. ábra), sok esetben az iszapfogót czélszerű fölül egész szabadon hagyni, de lehet azt köröskörül is rőzseágakból képezett oldalakkal takarni. Ilyenkor az iszapoltató elkészítése hamarabb megy, ha az oldalakat a taréjok bekötése előtt kötjük föl a keretre és csak mikor már az oldalak (esetleg a tető is) elkészült, készítjük a taréjokat. Az ilyen körülövezett iszapoltató műhöz oldalak és tető gyanánt előre elkészített és ritkára szőtt rőzseponyvákat is alkalmazhatunk. Az iszapoló taréjok alkalmazásának módja a következő: az iszapoltató taréjokat siilyesztő hajók vagy tutajok között előre elkészítve, rendeltetésük helyén a vízbe sülyesztjük, akként hogy a terhelő alap hossziránya a vízfolyás irányának essék. A taréjos iszapoló műveket lehető közel egymás mellé sülyesztjük és egymás elé rakott annyi sorban alkalmazzuk, hogy a víz sebességét a kivánt mértékben mérsékelni bírják. Önként értendő, hogy az egymás elé rakott ily sorokban az iszapoltató taréjokat oly módon kell lerakni, hogy az egyes sorok taréjai az előző sorok taréjai között szabadan maradó hézagok elé kerüljenek. Ezen szerkezetnél a víz sebességének mérséklésére hivatott lapok, az u. n. taréjok azoknál a kereteknél, amelyekre támaszkodnak, köröskörül nagyobb fölűletre terjedhetnek ki és a taréjoknak a kereten túl eső részei hajlékony voltuknál fogva, a lesülyesztéskor nagyobb nyílást nem igényelnek, mint maguk a keretek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Taréjos iszapfogó a folyó medrének átalakítására és a vízfolyás sebességének mérséklésére, jellemezve a rőzséből és szalmából vagy rőzséből és gazból készített, homokkal, földdel, kaviccsal vagy más kéznél levő anyaggal megtöltött (a) terhelő alap, az erre erősített, a víz folyása ellen (c) dorongokkal kitámasztott vagy kikötött (b) taréjkeretek és végül a keretekre kötözött (e) rőzsék által képezett taréjok által. 2. Az 1. igényben védett iszapfogó hatásának fokozására, oldalak képzése a (b) keretekre esősített (f) rőzsegalyakból, illetve egy taréj alkalmazásánál külön e czélra az (a) alapra erősített keretek rőzseoldalakkal való körülövezése. (1 rajzlap melléklettel.) PA4XA8 RESZVÉNV TÁflSAőÁO tYOMOAJA OüAPE8T£ft
