26400. lajstromszámú szabadalom • Expanziós gőzgép és szivattyútelep

— 2 -gép átkormányzó berendezésével, a (14) rúd pedig a kisnyomású hengerek (i) vezérkorongjával köti össze (1. ábra), úgy hogy a (13) rúd úgy a nagy-, mint a kisnyomású hengerek (i) vezérkorongjának átállítására szolgál. A (13) rúd a (16) kereszttengelyre ékelt (15) kar és a gőzbeáramlást szabályozó, ugyancsak a (16) tengelyen alkalmazott (17) emelő útján a gép másik oldalán alkalmazott (J) keresztfejjel a (18) hajtórúd közvetítésével a duplex-gépeknél szokásos módon van összekötve. A (k) segéd vezéremelő a (19) kar és (20) rúd útján az expanziót szabályozó (22) emelővel van kapcsolatban, mely utóbbi a (23) rúd útján ismét a gép ugyanazon oldalán fekvő dugattyúhenger keresztfejével van összekötve, úgy hogy a gőz beáramlását a gép másik oldala, az expanziót ellenben ugyanaz az oldala sza bályozza. Az (1) gőzelvezető tolattyúk, melyek a hengerhez vezető (4) csatornákat és a ki fuvatócsőhöz vezető (5) csatornákat szabályozzák, a (24) rudak és (25) karok útján vannak az (i) vezérkoronggal összekötve. Minthogy a tolattyúk a gép mindkét oldalán azonos mozgást végeznek, a következőkben a 3—6. ábra alapján az (A) heir ger vezérművének működését fogjuk ismertetni. A tolattyúknak és az (a) dugattyúnak a 3. ábrán látható helyzete azoknak az 1. és 2. ábrán látható helyzetének felel meg, melynél az (a) dugattyú lökete jobb végpontjába érkezett és balfelé mozgását kezdi meg, míg a gép másik oldalán a (b) dugattyú lökete végpontja felé közeledik. Mikor az (a) dugattyú balfelé kezd mozogni (1. a 3. ábrát), a (k) vezéremelőt az (a) dugattyú (c) dugattyúrúdja a (22) emelő, (20) hajtórúd és (19) kar útján akként mozgatja, hogy a most már az (a) dugattyú mögött levő (h) tolattyúnak jobboldalt fekvő (11) rúdjai a 3. ábrán látható, megnyújtott állásukból kitérnek. Mikor az (a) dugattyú löketének egy negyedrészét megtette (1. a 4. ábrát), a (h) tolattyú oly helyzetbe jutott, hogy a gőznek a hengerbe való beáramlását megszakítani kezdi. Mikor a dugattyú löketének egyharmadát befejezte, mint az az 5. ábrán látható, a dugattyú mozgása következtében a (k) vezéremelő és evvel a (h) tolattyú (11) rúdjai is oly elmozdulást végeztek, hogy a hengerbe gőz be nem áramolhatik. A henger jobboldali (h) tolattyújának eme mozgása a föntebb leírt módon folyt le, a nélkül, hogy a henger baloldali tolattyúja lényegesebb helyzetváltozást szenvedett volna, minthogy a (k) emelő eme mozgásánál a (12) rúd a két 11 rudat összekötő csukló körűi mint forgáspont körűi kitért. A föntebb leírt módon a henger jobboldali (h) tolattyúja a 3. ábrán látható helyzetből az 5. ábrán látható helyzetbe ment át és a gőznek az (a) dugattyú mögé való beáramlását meggátolta; az (a) dugattyú további, egészen a löket végpontjáig való mozgásánál és a (k) vezéremelőnek ezáltal előidézett kitérésénél eme (h) tolattyú (12) rúdja a (11) rudak csuklója körűi forog, úgy hogy ily módon a (11) rúd és a (h) tolatytyú helyzetének lényeges megváltozása föl nem léphet és az utóbbi mindvégig a záró helyzetében marad. Az (a) dugattyú eme mozgása közben a gép másik oldalán a (b) dugattyú is megkezdte elmozdulását, minthogy az (a) dugattyú a (c) dugattyúrúd és a 18, 17, 16) 15, 13 rudazat útján az ismert módon a másik (R) henger (i) vezérkorongját átállította; ezután a (b) dugattyú mozgásánál, mikor a dugattyú löketének fele és háromnegyed része között levő szakaszon van, az (A) henger (i) vezértolattyúját a 18, 17, 16, 15, 13 rudazat útján a 3—5. ábrán látható állásából a 6. ábrán látható állásába állítja át, mikor a henger baloldalán levő (h) tolattyút működtető (11) rudak a megnyúlt állásukba kerülnek és ez a tolattyú a gőznek a hengerbe vezetése czéljából nyitni kezd, míg ellenben a másik, jobboldalon levő (h) tolattyú a záró helyzetben marad, épúgy mint azt előbb ismertettük. Az (i) vezérkorong eme mozgásánál a 4. és 5. karok az (1, 1) kibocsájtó tolattyúkat is átállítják, tehát a részek a 6, ábrán látható helyzetben vannak, melyben az (a) dugattyú lökete