26375. lajstromszámú szabadalom • Újítások kenőszivattyúkon

A teljesen zárt (f) olajtartályhoz a meg­rajzolt kiviteli alaknál a Westinghouse­fék légsűrítőjével vagy más, sűrített le­vegőt szolgáltató szerkezettel összekötött (g) cső csatlakozik. Ha a kenőanyag gőz­nyomás alatt áll, az oszlopokban kiképezett csatornákhoz álló csövek csatlakoznak, me­lyek meggátolják, hogy a gőzből képző­dött csapadékvíz jusson a szivattyúhenge­rekbe. A (b) tengelyre a (h) kilincskerék van fölhúzva, melynek két oldalán egy-egy, egymással szemben 180°-kal elforgatott (il) illetve (i2) exczenter van kiképezve. A ki­lincskerék két oldalán pedig a (cl), illetve (c2) kiugrás által képezett hengeres bur­kolatba egy-egy (jl j2) gyűrű van ágyazva (lásd az 5. ábrát), melyeket csavarok fog­nak össze és melyek a (k) mozgató kilincs ágyazására szolgálnak. A (jl j2) gyűrűt az (1) hajtórúd köti össze az (al a2) alap­lemezbe ágyazott és a lokomotív tolaty­tyúrúdjával vagy más ide-oda mozgó ré­szével összekötött (lx) emelővel. A kilincs­kerék visszafelé forgását egy ellenkilincs gátolja meg. A (c cl) kiugrások az (il i2) exczente­reket kulisszaszerűen körülfogó (ml m2) tolórudak vezetésére is szolgálnak, mely tolórudak végei kifelé görbülnek és a (dl d3), illetve (d2 d4) hengerekben mozgó dugattyúk (nl n3 n2), illetve (n4) dugattyú rúdjait vezető fúratokkal vannak ellátva. Az (ml m2) tolórudak emez (nl n3 n2 n4) dugattyúrúdakat a dugattyúrudakon kiké­pezett és az (ml m2) tolórudak belső fölü­letébe ütköző fix ütközőgyűrűk, továbbá a dugattyúrudakra fölcsavart és a tolórudak külső fölületébe ütköző (o3 o4) csavarhá­zak útján mozgatják. A fix ütköző gyűrűk és a csavarházak között lévő távolság a megfelelő dugattyú lökethosszával egyenlő, tehát a csavar házak beállításával a du­gattyúk löketét is szabályozhatjuk. Vilá­gos, hogy a leírt szerkezet következtében a dugattyúk lökete a tolórudak löketének változatlanul hagyása mellett tetszés sze­rint változtatható és hogy a különböző du­gattyúk lökete különböző lehet. A (cl c2) kiugrások képezte burkolatok­ban vannak a (pl p3), illetve (p2 p4) forgó tolattyúk működtetésére szolgáló és ezek tengelyére ékelt (ql q3), illetve (q2 q4) kulisszák elrendezve, melyek megfelelően vannak alakítva és melyek az (il i2) ex­czenteieken alkalmazott (rl r2) exczenter­csapok (lásd az 5. ábrán) és saját súlyuk hatása alatt indulnak mozgásnak. A (cl c2) kiugrások hengeres részei szo­rosan ráillenek a (jl j2) gyűrűkre, ezek pedig a (h) kilincskerékre, úgy hogy a ve­zérművek és a tolórudak, valamint az eze­ket mozgató tagok egy zárt burkolatban és a por, füst stb. hatása ellen védve vannak. A leírt kenőszivattyú működési módja a következő: Az (f) kenőanyagtartályt kenőanyaggal töltjük meg, a tartályban lévő kenőanyag mennyiségét a tartályra szerelt mutató­csövön ellenőrizhetjük. A tartály elzárása után a (g) csövön sűrített levegőt vagy gőzt vezetünk a tartályba, melynek nyo­mása az aránylag sűrűn folyó, esetleg szi­lárd kenőanyagot annyira higan folyóvá teszi, hogy az az (el e2....) oszlopok fú­ratain a forgóto lattyúkig juthat. A hengerek dugattyúinak kifelé moz­gása közben — mit a kenendő gép által ide-oda mozgásnak indított (1) emelő, a forgó exczenterek és az ide-oda mozgó tolórudak idéznek elő, — a tolattyúk oly helyzetbe kerülnek, melyben beömlő fúra­taik az oszlopok fúrataival közlekednek és így kapcsolatot létesítenek a (dl d2....) hengerekkel. Ekkor a sűrített levegő a kenőanyagot a jelzett furatokon a henge­rekbe nyomja, tehát a hengerek dugattyúi szívólöketet nem végeznek. Czélszerű ha nem az összes hengerek dugattyúi mozog­nak egyidejűleg kifelé, a csatolt rajzon az átlósan szemben fekvő hengerek dugattyúi vannak azonos állásban. A dugattyúk befelé mozgásának megkez­dése előtt a forgó tolattyúk átállanak és a hengerek és a kenőanyag-vezetékek kö­zött létesítenek kapcsolatot, tehát a du­gattyúk a kenőanyagot a kenendő hely felé hajtják.

Next

/
Thumbnails
Contents