26375. lajstromszámú szabadalom • Újítások kenőszivattyúkon
A teljesen zárt (f) olajtartályhoz a megrajzolt kiviteli alaknál a Westinghousefék légsűrítőjével vagy más, sűrített levegőt szolgáltató szerkezettel összekötött (g) cső csatlakozik. Ha a kenőanyag gőznyomás alatt áll, az oszlopokban kiképezett csatornákhoz álló csövek csatlakoznak, melyek meggátolják, hogy a gőzből képződött csapadékvíz jusson a szivattyúhengerekbe. A (b) tengelyre a (h) kilincskerék van fölhúzva, melynek két oldalán egy-egy, egymással szemben 180°-kal elforgatott (il) illetve (i2) exczenter van kiképezve. A kilincskerék két oldalán pedig a (cl), illetve (c2) kiugrás által képezett hengeres burkolatba egy-egy (jl j2) gyűrű van ágyazva (lásd az 5. ábrát), melyeket csavarok fognak össze és melyek a (k) mozgató kilincs ágyazására szolgálnak. A (jl j2) gyűrűt az (1) hajtórúd köti össze az (al a2) alaplemezbe ágyazott és a lokomotív tolatytyúrúdjával vagy más ide-oda mozgó részével összekötött (lx) emelővel. A kilincskerék visszafelé forgását egy ellenkilincs gátolja meg. A (c cl) kiugrások az (il i2) exczentereket kulisszaszerűen körülfogó (ml m2) tolórudak vezetésére is szolgálnak, mely tolórudak végei kifelé görbülnek és a (dl d3), illetve (d2 d4) hengerekben mozgó dugattyúk (nl n3 n2), illetve (n4) dugattyú rúdjait vezető fúratokkal vannak ellátva. Az (ml m2) tolórudak emez (nl n3 n2 n4) dugattyúrúdakat a dugattyúrudakon kiképezett és az (ml m2) tolórudak belső fölületébe ütköző fix ütközőgyűrűk, továbbá a dugattyúrudakra fölcsavart és a tolórudak külső fölületébe ütköző (o3 o4) csavarházak útján mozgatják. A fix ütköző gyűrűk és a csavarházak között lévő távolság a megfelelő dugattyú lökethosszával egyenlő, tehát a csavar házak beállításával a dugattyúk löketét is szabályozhatjuk. Világos, hogy a leírt szerkezet következtében a dugattyúk lökete a tolórudak löketének változatlanul hagyása mellett tetszés szerint változtatható és hogy a különböző dugattyúk lökete különböző lehet. A (cl c2) kiugrások képezte burkolatokban vannak a (pl p3), illetve (p2 p4) forgó tolattyúk működtetésére szolgáló és ezek tengelyére ékelt (ql q3), illetve (q2 q4) kulisszák elrendezve, melyek megfelelően vannak alakítva és melyek az (il i2) exczenteieken alkalmazott (rl r2) exczentercsapok (lásd az 5. ábrán) és saját súlyuk hatása alatt indulnak mozgásnak. A (cl c2) kiugrások hengeres részei szorosan ráillenek a (jl j2) gyűrűkre, ezek pedig a (h) kilincskerékre, úgy hogy a vezérművek és a tolórudak, valamint az ezeket mozgató tagok egy zárt burkolatban és a por, füst stb. hatása ellen védve vannak. A leírt kenőszivattyú működési módja a következő: Az (f) kenőanyagtartályt kenőanyaggal töltjük meg, a tartályban lévő kenőanyag mennyiségét a tartályra szerelt mutatócsövön ellenőrizhetjük. A tartály elzárása után a (g) csövön sűrített levegőt vagy gőzt vezetünk a tartályba, melynek nyomása az aránylag sűrűn folyó, esetleg szilárd kenőanyagot annyira higan folyóvá teszi, hogy az az (el e2....) oszlopok fúratain a forgóto lattyúkig juthat. A hengerek dugattyúinak kifelé mozgása közben — mit a kenendő gép által ide-oda mozgásnak indított (1) emelő, a forgó exczenterek és az ide-oda mozgó tolórudak idéznek elő, — a tolattyúk oly helyzetbe kerülnek, melyben beömlő fúrataik az oszlopok fúrataival közlekednek és így kapcsolatot létesítenek a (dl d2....) hengerekkel. Ekkor a sűrített levegő a kenőanyagot a jelzett furatokon a hengerekbe nyomja, tehát a hengerek dugattyúi szívólöketet nem végeznek. Czélszerű ha nem az összes hengerek dugattyúi mozognak egyidejűleg kifelé, a csatolt rajzon az átlósan szemben fekvő hengerek dugattyúi vannak azonos állásban. A dugattyúk befelé mozgásának megkezdése előtt a forgó tolattyúk átállanak és a hengerek és a kenőanyag-vezetékek között létesítenek kapcsolatot, tehát a dugattyúk a kenőanyagot a kenendő hely felé hajtják.
