26371. lajstromszámú szabadalom • Készülék levélbélyeget vagy egyéb kézzel fogható értékjegyet pótló jelzés előállítására

- i -lehetne kellőleg ellenőrizni, hogy a bélyeg­zést helyesen eszközölték-e. Ez osztályozás által továbbá minden üzlet megállapíthatja, hogy az egyes postai értékek fölhaszná­lása mily arányban áll összes postai költ­ségéhez. 3. Az értékjegyek érvényességi határ­körének szükséges korlátozását oly módon lehet a legczélszerűbben elérni, hogy a bélyegzés által készített jegyek két egyidő­ben keletkező rész összeilleszkedéséből lé­tesüljenek, mely részek közül az egyik ál­landóan ugyanaz marad, a másik megválto­zik. A változatlan rész az értéket, a másik rész az érvényességi hatáskört határozza meg. E részeknek külön-külön nincsen semmi­féle értékük és csak a póstakezelőségtől meghatározott módszer szerinti összeillesz­tés után követelhető jogosan a postától a szállítási megbízás elintézése. A bélyeg­lenyomatok változó része a legczélszerűb­ben a helyet és időt jelezze, melynek ér­vényességi hatáskörét a postakezelőség ha­tározza meg. Mindazon bélyeglenyomat érvénytelen, a mely nem e módszer két alkatrészéből áll és az ily módon bélyegzett postai szál­lítmányt a postai szabályok bélyegzetten küldeményekre vonatkozó határozmányai szerint továbbítja a kezelőség. Ezen három mozzanat egyesítése alkotja azt az eljárást, mely lehetővé teszi az eddig más úton kivihetetlen kettős czél elérését, mely egyrészt a bélyeg anyagát, a papirt, másrészt az eddigi elértéktelenítési el­járást, a fölülbélyegzést van hivatva ki­küszöbölni. Az előzőkben előadott eljárás természe­tében rejlik, hogy a teljesen burkolt készü­léken a behelyezésre szolgáló nyílás ki- i csiny és a bélyegfej nyomása erős legyen, hogy világos, tiszta képet (jelzést) nyer­hessünk. Ez utóbb említett két körülmény kizárná a nagyobb terjedelmű vagy törékeny tár­gyaknál a szóban forgó eljárás alkalmazá­sát a fönti princzipiumok betartásánál. Azonban a beterjesztett találmány e hát- i rányokat azáltal hárítja el, hogy a bélyeg- ' lenyomatot nem közvetlenül a tárgyon, ha­nem egy darab papiroson vagy hasonló anyagon állítja elő, a mely utóbbi aztán a szállítandó tárgyra erősítendő. Az értékek regisztrálása ez esetben — a midőn a ké­szülék a bélyeget egy közvetítő anyagra nyomja — épúgy történik, mintha közvetle­nül a szállítandó tárgyra nyomná. Az előzőkben ismertetett eljárásra alkal­mas bélyegző készülék például a mellékelt rajzon, 1. ábra alatt elölnézetben, 2. ábra alatt függőleges metszetben és 3., 4., 5. ábra alatt részleteiben van bemutatva. Egy (f) hátlapra (1. ábra) erősített (a) szekrénykében egy tetszőleges erő által mű­ködésbe hozható berendezés van elzárva mely kikapcsolva, a (b) bélyegzőkeretre (3. ábra) egy egyszeri le- és egyszeri föl felé irányuló mozgást közvetít. Ez a berendezés egy (n) kettős exczenter­ből (2. ábra) áll, mely egy föl nem rajzolt, kívülről fölhúzható áram közvetítésével, a készülék minden egyes használatánál egy egyszeri félforgást tesz. A (b) bélyegzőkeretben egy többoldalú (c) hasáb van elhelyezve, a melynek olda­lain különböző bélyegképek (értékjegyek) vannak. Ezek az értékjegyek a bélyegzés foganatosítására szolgálnak. Például 5, 10 fillér stb. A (c) kerék (r) kapcsolási korong­gal van ellátva és egy az (a) szekrényből kinyúló (d) tengely külső végére erősített (o) forgattyúgomb forgatása által lesz be­állítva. A (d) tengelyt nyugvó állapotban (p) csavarrúgó kifelé nyomja és ezáltal a tengely belső végén alkalmazott (q) kap­csoló korongot elválasztja a szemben fekvő (c) bélyegkerék (r) kapcsoló korongjától. Ezenkívül az (a) szekrény belső részében, a tengely, a szekrényfalra szilárdan meg­erősített (i) agyban van ágyazva, a melyhez (p) rúgó. egy a tengelyre erősített (h) pecz­ket szorít. Fölmetszve és szétterítve az (i) agy az 5. ábrában szemléltetett mélyedése­ket és kiugrásokat mutatja. A (d) tengely forgatásánál a (h) peczek váltakozva, majd a mélyedéseken, majd pedig a kiugrásokon csúszik keresztül és ezáltal a tengelyt ki­felé, illetve befelé tolja. Ebből kifolyólag a

Next

/
Thumbnails
Contents