26366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés két vagy több egymástól távol fekvő helyen fölállított gép vagy készülék forgásának egybevágóvá tételére
A keféknek az áramfordítóhoz viszonyított alapállásának megfelelően az egybevágó forgás alatt a mótorfegyverzet mellékáramköre vagy állandóan meg van szakítva, vagy állandóan zárva van, közbeeső állásoknál ellenben a mellékáramkör változó hosszúságú időszakok alatt van zárva és nyitva. A mótor tehát a kefék különböző viszonylagos helyzetének megfelelően különböző sebességgel fog forogni. Szem előtt tartandó, hogy a leírt szabályozás nem tekinthető korrekcziónak, vagyis a szabályozás nem történik meg akkor, mikor az egybevágó forgás valamely okból megszűnik, tehát nem módosítja a mótor sebességét, mikor az az egybevágó forgásból kizökken, hanem állandóan hat, úgy hogy ha a berendezés, mellyel a mótor egybevágó forgásban tartandó, sebességét megváltoztatja, a mótor eme változást pontosan követi. Indításnál a motort valamely alkalmas módon, pl. mesterséges ellenállás alkalmazásával közel a kellő sebességre hozzuk, és mikor a fegyverzettel van a helyi áramkör párhuzamosan kapcsolva, a motort akként állítjuk be, hogy sebessége túlságosan nagy volna, ha az egybevágó forgást biztosító berendezést nem alkalmaznók. Tegyük föl, hogy az 1. ábrán látható (1 2) áramfordítók egybevágó forgásban vannak, tehát a kontaktus rúgók állandóan azt a viszonylagos helyzetet foglalják el, melyet az 1. ábrán teljesen kihúzott vonalakkal jeleztünk. Ekkor a fegyverzet mellékáramköre a (h f g c i) keféken, illetve kontaktusrúgókon át zárva van és a gerjesztőáram. erősödik, a fegyverzetáram gyöngül. Mikor a kontaktusrúgok az egybevágó forgás fönmaradása közben a pontozott vonalakkal jelzett állásba, tehát az (x) állásból az (y) állásba jutnak, a mellékáramkör ismét zárva van, de ez alkalommal az áramkör (h fl el bl cl i) fog lenni. Ily módon a mellékáramkör mindaddig zárva van, míg a kontaktusrúgók a beállított helyzetükben maradnak, vagyis míg a (c, f) kontaktusrugók egyidejűleg érintik a gyűrűk azonos fekvésű pontjait. Ez az egyik 1 3 — szélső eset, melyben a mótor sebessége a legkisebb, a mellékáramkör záródásának időszaka pedig a leghosszabb. Ez az állapot addig marad meg, míg a pontos egybevágás is biztosítva van és a kontaktusrugók viszonylagos helyzete változatlan marad. Tegyük már most föl, hogy a két áramfordító ugyancsak egybevágó forgásban van, azonban a kontaktusrúgók annak következtében, hogy a (2) áramfordító kontaktusrúgói előbb elősiettek, egymással szemben egy fog szélességével eltolódtak, mint az a 2. ábrán teljesen kihúzott vonalakkal ábrázolva van. Ekkor a (h) kefétől az (f e b) kontaktusrúgokon átmenő áramkör (b és c) között meg van szakítva, a pontozva ábrázolt helyzetnél pedig (dl és cl) között van megszakítva. Ezért a fegyverzet mellékáramköre állandóan meg van szakítva, minthogy akkor, mikor a (c) rúgó a jobboldali gyűrű egy bizonyos pontján fekszik, az (f) rúgó a baloldali gyűrű egy megfelelő pontján fekszik és viszont; eme pontoknak azonban természetesen nem kell azonos fekvésű fogak pontjainak lenniök. Ebben az esetben a mellékáramkör záródásának ideje minimális, minthogy az áramkör állandóan meg van szakítva, tehát a mótor sebessége maximális. Az egybevágó forgásnál tehát a mótorfegyverzet méllékáramköre a kontaktusrúgók helyzetének megfelelően állandóan megszakítva vagy zárva van, esetleg csak bizonyos időszakokban van zárva, mikor is a mótor a kontaktusrúgók különböző helyzetének megfelelően különböző sebességgel fog forogni. Midőn a kontaktusrúgók a föntebb jelzett állások között valamely középállásban vannak, a mellékáramkör gyors egymásutánban záródik és megszakad, úgy hogy a szabályozás a záródás és megszakadás időtartama viszonyának megfelelően történik. Ennek megfelelően a középállásnál a szabályozó hatás időszakosan változik, azonban végeredményben mégis folytonos marad. A 3. ábrán ez a középállás látható. Mialatt a kontaktusrugók az (x) állásból az (y) állásba jutnak, a mellékáramkör (b)
