26347. lajstromszámú szabadalom • Galván elem

- i Az 1. ábra a galván elem fölülnezetét | láttatja. A 2. ábra metszet az 1. ábrának x—x i vonala szerint. A 3. ábra metszet az 1. ábrának y y vonala szerint. Az (A) edényben a (B) lemez és a (C) és (D) hüvelyek vannak elrendezve. A (C) hüvely a terelő ernyőt alkotja és I a (B) lemez közrefogja, míg a (C) hüvely a (B) lemezzel együtt a (D) hüvely által vé- ! tetik körül. A (B) lemez a pozitiv elektródát alkotja, míg a (D) hüvely a negatív elektródát ké­pezi. A (C) hüvely normális körülmények között ki van kapcsolva és el van szige- 1 telve mindkét elektródától. Az edényt alkalmas elektrolittel töltjük meg, a mikor is a (C) ernyő jelenléte kö­vetkeztében az elektrolit nem járja át az elektromos árammal együtt az ernyőt, ha­nem kerülő utakon keringve, erélyes beha­tást csak addig fejt ki, a inig az áram fo­gyasztatik. Ezáltal az elektrolit tartóssága meghosszabbíttatik és a fémlemezekre tör­ténő erős helyi behatás csökkentetik, mi­közben azonban az elektromótorikus erő állandó marad. Ha igen nagy, de rövid idejű kisütés szükségeltetik, akkor a (C) ernyőt az egyik vagy másik elektródával párhuzamosan kap­csoljuk össze. Nátrium bichromátnak elektro­lit gyanánt való alkalmazásánál ekkor a czinkből készült lemeznek a fogyasztott energia egységére vonatkoztatott kopása igen csekély. A mint már említettük, az áramvezető anyagból készült és a pozitiv és negatív elektródák közé állított ernyő fölíileteit igen közel hozhatjuk az elektródák fölületeihez. Minthogy az ernyő jó áramvezető, csak igen vékony elektrolitrétegek követeltetnek meg és az elektromos áram kevesebb elektro­mótorikus erőfogyasztással éri el a negatív elektródát, mintha az ernyő alkalmazása nélkül ugyazon vastagságú elektrolitrétegen tolynék át. Az ernyő alkalmazása nélkül a megtáma- 1 dott etektródán nagy hő fejlesztetik és az átszolgáltatott energia sokkal kisebb lesz, mint a jelen találmány szerint szerkesztett elemnél. Más szavakkal, a belső ellenállás az eddigi elemeknél oly nagy, hogy az energiának legnagyobb része az elektrolit ezen ellen­állásának legyőzésére fordíttatik. Az ernyő előnyösen derékszögű négyszög alakjával bir és végei a czink- vagy pozi­tiv elektródától távolabb esnek, mint oldalas föliiletei. Ennek következtében és mivel a terület egységén átáramló elektromos áram kisebb, a czink végein végbemenő hatás kevesebb hőt fejleszt. Ily módon az elektrolitnek azon rétege, mely a czinknek és az ernyő­nek egymáshoz legközelebb eső fölületrészei között van és azon rétege, mely a czinknek és az ernyőnekegymástól távolabb eső fölület­részei között van, más-más mértékben hevítte­tik föl. Az elektrolit keringése természetszerű­leg a hőkülönbözetek által befolyásoltatik. A nagy hőfokú zónában a folyadék föl­száll, míg a kis hőfokú zónában a folyadék leszáll és az ezáital létesített keringés újabb elektrolitet hoz érintkezésbe a leg­erősebben megtámadott elektródával és ily módon föntartatik a hőkülönbözet és az elektrolit áramlása, mely két tünemény viszont nagy elektromótorikus erőt és erős feszültséget tart fönn. Természetesen a jelen találmány lényege nem szorítkozik a föltüntetett foganatosítási alakra, a mennyiben a részleteket sokféle­képen módosíthatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Galván elem, mely áll egy rögzített nega­tív elektródával ós pozitiv elektródával ellátott czellából, egy elektrolitbői és ezen elektrolitben az elektródák között elrendezett és rendesen ezektől elszige­telt áramvezető terelő ernyőből. 2. Az 1. alatt igényelt galván elem, jelle­mezve azáltal, hogy a terelő ernyő az elektródák egyikével való együttműkö­dés czéljából eszközlendő összekapcsolás

Next

/
Thumbnails
Contents