26330. lajstromszámú szabadalom • Acetylénfejlesztő készülék

Megjelent 11)03. évi január hó 23-án. MAGY. szahadalmi KTR. hivatal SZABADALMI LEIRAS 26BB0. szam. IJ/e. OSZTÁLY Acetylénfejlesztő készülék. háuszer jános téglagyáros bács szt.-tamáson. A szabadalom bejelentésének napja 1902 julius hó 27-ike. Jelen találmány tárgyát oly acetylénfejlesztő készülék képezi, mely az eddigi készülékekkel szemben főkép a gázfejlődés szabályozásának biztos volta és ez által tűnik ki, hogy a készüléken sehol sem szelep, sem más hasonló szerkezeti elem alkalmazva nincs. A gázfejlődés szabályozását ezen készüléknél maga a gazométerharang végzi, még pedig akként, hogy, mihelyt a harang a kamrákban fejlődő és a gazométerbe betóduló gáz hatása alatt egy bizonyos ponton túlemelkedik, a vízbeömlés a kamrákban tüstént megszűnik. A mellékelt rajzban a jelen találmánj szerinti 'acetylénfejlesztő készülék példakép egy kiviteli alakjában van bemutatva. Az 1. ábra a készülék hosszmetszete. A 2. ábra ugyanannak vízszintes metszete. A 3. ábra egy kamrákra osztott karbidtartály perspektivikus képe. A mint az 1. és 2. ábrából látható, a jelen találmány szerinti készülék is három főiészbői áll, és pedig: a fejlesztőből, a gazométerből és a tisztítóból, mely részek a következőkben leírandó módon állanak egymással összeköttetésben. A fejlesztő ismét két részből áll, az (a) tartályból és a (b) burából. A fölül nyitott (a) tartály hengeralakú és belsejében vele konczentrikusan a (c) hengerköpeny van elrendezve, mely a (d) karbidtartályok fölvételére szolgál. A (c) hengert a (b) bura veszi körül, melynek palástja az (a) tartály fala és a (c) hengerköpeny között lévő vízbe merül, miáltal a fejlesztőtér és a külső levegő között igen hatásos vízzár létesül. A (b) bura palástja (bl) födő lemezén túlnyúlik és az ekként keletkező tartály hűtő víz fölvételére szolgál, hogy a gáz már a fejlesztő térben is hűtessék. A bura egyik oldalán a födő lemezéből kiinduló (e) csövet hordja és szintén az (a) tartály és a (c) hengerköpeny közötti vízbe merül. A fejlesztéshez szükséges vizet az (f) csövön át vezetjük a karbidtartályokba, mely (f) csőnek nyitott vége a (b) bura födő lemezébe van beerősítve. A bura fölötti tartályba annyi vizet öntünk, hogy annak súlya a burát a fejlődő gáz emelő hatása ellenében hatásosan lenyomva tartsa, de azt azért a biztonság kedvéért még más módon is rögzíthetjük, például az 1. ábrában föltüntetett módon, a (h) szárnyas anyacsavar segélyével. A (d) karbidtartályok (3. ábra) hengeralakúak fölül nyitottak és belső terük konczentrikus és sugárirányú válaszfalak által