26313. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kapcsolóberendezés
ábrán látható helyzetnél az (e) szolenoidon i nem megy át áram. A vasmagot, mellyel az (n) gyűrű van összekötve, az (f) rúgó a szolenoidból kihúzza. Az (n) gyűrűn át- j vezetett és az (1) rúddal csuklósan összekötött (s) kötésrész ennek következtében az (E) kapcsolódarab rúdját képező (1«) kö- : tésdarabból ki van kapcsolva, tehát az (1) rúd mozgását az (E) kapcsolódarabra át i nem viheti, mint CLZ Si 4. ábrán látható, . mely ábrán az (1) rúd a fölemelt helyze- I tében van és az (s) kötésrész a (t) kötés- | részt elkerülte. Az áramkört tehát akkor, mikor az (e) szolenoid árammentes, zárni , egyáltalában nem lehet. Ha az (e) szolenoidon áram megy át (2. i ábra), az az (m) vasmagot behúzza és az i (s) kapcsoló darab a (t) kapcsolódarab alá I fekszik. Az (1) rúd fölemelésénél tehát az j (E) áramzáródarab az áramkört zárhatja, | mint az a 3. ábrán látható. Mialatt az (e) szolenoid az áramkörbe be van kapcsolva, az (1) rúd és (E) áramzáró- j darab oly módon működik együtt, mintha egy merev rudat képeznének. Ha már most az (e) szolenoidot akkor kapcsoljuk ki az áramkörből, mikor az (E) áramzáródarab az áramkört zárja, az (s) kapcsolódarabot az (f) rúgó a (t) kapcsolódarabról lehúzza, az (E) áramzáródarab saját súlyának vagy az ezt terhelő súly vagy rúgó hatása alatt leesik és az (a) és (b) kontaktusok között a kapcsolatot megszakítja (4. és 5. ábra). Ha azonban az (e) szolenoidot az áramkörbe újból bekapcsoljuk és ez az (m) magot behúzza, az áramkört az (E) kapcsolódarab csakis akkor zárhatja, mikor az (1) rúd lehúzatása után az (s t) kapcsolódarabok egymásba kapcsolódnak és az (1) rudat újból fölemeljük. Ez a berendezés egy igen értékes sajátsága, mert a bekapcsolást teljesen a kapcsolóberendezéstől teszi függővé, tehát a bekapcsolás csupán sza- ! bályszerű módon történhetik. Az (s) kapcsolódarabot az (E) áramzáróval is lehet csuklósan összekötni és a (t) kapcsolódarabot az (1) rúdon is lehet alkalmazni. Az 5. és 6. ábrán látható kiviteli alak az előbb leírttól csak annyiban tér el, hogy az (s) kapcsolódarab az (l) rúddal nincs csuklósan összekötve, hanem a szolenoid által önmagával párhuzamosan tolható el. Mikor a kapcsolódarab ki van kapcsolva (5. ábra), az (1) rúd sem ezt, sem az (E) áramzárót nem mozgathatja. Mikor az (s) kapcsolódarab be van kapcsolva, az (1) rúd mozgását az (E) áramzáródarabra viszi át. Ha az áramzáró bekapcsolt helyzeténél kapcsoljuk ki az (s) kapcsolódarabot, ez és az (E) áramzáró le fog esni. A 7. és 8. ábrán látható kiviteli alaknál az (s) kapcsolódarab egy kétkarú emelővel van összekötve, melynek egyik karját a rúgóval is helyettesíthető (g) súly terheli. Mikor az (e) szolenoid (m) magját beszívta, illetőleg mikor az evvel összekötött (d) kar föl van emelve, az (s) kapcsolódarab az (1) rúd mozgását akadály nélkül viheti át az (E) áramzáródarabra. Mikor azonban a (d) kar a pontozva ábrázolt helyzetében van (7. ábra), az (1) rúd fölemelésénél a kapcsolódarab (v) karja a (d) karba ütközik és az (s) kapcsolódarab a (t) kapcsolódarabból ki van kapcsolva, mint az a 8. ábrán látható. Az (E) áramzáródarab bekapcsolása ennél a helyzetnél lehetetlen. Ép úgy megszakítja az (E) kapcsolódarab az áramkört, mikor az (e) elektromágnes a kapcsolódarab záróhelyzeténél az (m) magját beszívja és a (d) kar az (s) kapcsolódarabot elforgatja. A 9. és 10. ábrán az (1) rúd mozgását az (E) áramzáródarabra egy (sl s2) könyökemelő viszi át, mely a kapcsolódarabokat helyettesíti. Eme berendezés működési módja a következő: Mikor az elektromágnes az (m) magot beszívta, a könyökemelő meg van nyújtva és az (E) áramzárót az (1) rúd fölemelheti. Mikor az (m) mag szabaddá válik, az (f) rúgó a könyökemelőt a pontozott állásába viszi (9. ábra) és az (1) rúd fölemelése csupán az (sl s2) karok által képezett szöget módosítja, de nem idézi elő az (E) áramzáródarab mozgását. Mikor az (E)
