26309. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngázfejlesztő
— 8 — l'alt helyzetekben fognak rögzíttetni. A | lámpa részeit sem rázás, sem ütés el nem | mozdítja azon helyzetből, melyben rögzítve vannak s a részeknek helyzetükből való kimozdítása csakis az (I) kar elforgatása által lehetséges. A vízzel érintkező karbid által fejlesztett gáz a (D) kamrába s onnan az (f) csőbe emelkedik, mely U-alakban van viszszahajlítva, úgy hogy szája az (F) mosó kamrában lévő víz fölszine alá nyílik. A gáznak ily módon a vizén keresztül kell buborékolnia, miközben kellően megmosatik. A mosó kamrából a gáz a nyomásszabályozó (E) kamrába áramlik, s hogy a gáznak ezen kamrába s innen a lángzóhoz való áramlása a karbidnak a vízből való kiemelésével egyidejűleg félbeszakítható legyen, az (e) csőben egy (el) csap van elrendezve s az (I) kar ezen csap forgójára van erősítve, mely ily módon az (I) kaiforgási tengelyét képezi. Ha ezen kart a karbidnak a vízből való kiemelése czéljából elforgatjuk, az (el) csap azonnal záródik s a gáz további áramlását megakadádályozza. Ha az (I) kar a karbidnak a vízbe való sülyesztése czéljából forgattatik el, a csap azonnal megnyílik s a gázáramlását lehetővé teszi. A víztől nedves karbidoszlopon a vízből való kiemelése után egy burok képződik, mely a vegyi behatást hátráltatja, midőn a karbid újból a vízbe sülyesztetik. Ezen burok azonban eltávolítható a nélkül, hogy a karbidot a gázfejlesztőből ki kellene venni. Ezen czélból egy (K) kaparó szerkezetet alkalmazunk, mely a karbidtartó (g2) süvegére forgathatóan van szerelve s (k) fogaival a karbidtartónak rostélyszerű (g) fenekén átnyúlva, a karbidpálcza alsó végével érintkezésbe jön, a hol ez utóbbi az elforgásban a (g) rostély (gl) fogai által megakadályozta tik (2. ábra). A (K) kaparó szárának alsó vége (ki) hasított fejjel van ellátva, mely az (A) lámpatest fenekére függélyes helyzetben erősített (k2) lemezzel kapcsolódik. Mint föntebb említve volt, a (G) karbidtartó a (B) hengerhez viszonyítva, nem forgatható el, úgy hogy ha a (B) hengert, miután az (A) lámpatestben helyét elfoglalta, elforgatjuk, a karbid fog a kaparóhoz képest elforgattatni, mivel a hasított (kl) fej a (k2) lemezzel lévén kapcsolódva, a kaparó maga nem foroghat el. Ily módon a burok a karbidpálczán meglazul s a karbidról leválik. A (B) hengerben egy (L) fúvócső van elrendezve, mely fölső végén az (E) kamrával közlekedik s alul kevéssel a (B) henger alsó széle fölött végződik. Ha a (B) hengerben nyomásfölösleg mutatkoznék, pl. azon esetben, ha a karbidnak a vízből való kiemelése s az (el) csap elzárása után utánfejlődés állna be, a gáz az (L) csövön keresztül azonnal elszáll, mihelyt a víz ezen csőnek alsó végéből kiszoríttatott s a lámpából a lángzón keresztül távozik el, nem pedig a (B) henger süvege és az (A) lámpatest szája között. Azon körülmény, hogy az összes gáz a lángzónái távozik, határozottan előnyös, mivel ily módon a gáz nem gyuladhat meg véletlenül a lámpa más részeiben. Könnyen belátható, hogy ha a (B) henger s a hozzákapcsolt részek az (A) lámpatestbe helyeztetnek, a fejlesztő kamra fölső részében több-kevesebb levegő fog benszorulni, melynek a lángzón keresztül kell teljesen eltávoznia, mielőtt a lámpa használatba vétetnék, hacsak eltávolításáról más módon nem gondoskodunk. A rajz szerint (1. ábra) az (F) mosó kamra részint a (B) hengerben, részint a (B) hengert az (A) lámpatesten fölfüggesztve tartó kupolában vagy süvegben foglal helyet. A víz a mosó kamrának csak alsó részét foglalja el, minek következtében a mosó kamra fölső részének fenéklapjában egy (fl) nyílás képezhető ki, míg ezen fenéklap alsó oldalára egy fémlemezből álló (f2) csapó szelep erősíthető, mely az (fl) nyílás elzárására szolgál. Midőn a (B) hengert az (A) lámpatestbe bevezetjük, a benszorult levegő az (fl) nyíláson keresztül elszállhat, azonban ha a (B) henger j fölső karimája már az (A) lámpatest fölső 1 széle által képezett fészkére ült, az (f2)
