26301. lajstromszámú szabadalom • Újítás füstemésztő berendezéseken

— 3 — levegő, miután a (B2) kamrába a (B3) csövön vagy csöveken át belépett, az (a) csatornákban fölfelé halad (5. ábra), mi­közben a híd falaitól meleget von el. Az (a) csatornákat elhagyva, a levegő a (B2) kamra fölső részébe száll, mely a kamra alsó részével az (a2 a2) nyílásokon keresz­tül közlekedik, honnan a (C) gőzfecskendő cső hatása alatt az (al) csatornákba áram­lik (4. ábra). Oly esetekben, midőn a levegő a gőz­kazánok s hasonlók tűzkamráiba azok mellső vége felől, közvetlenül a tüzelő ajtónál fú­vatik be gőzsugarak segélyével, czélszerű ezen levegő hőmérsékét magas fokra emelni azon czélból, hogy sem a gázok le ne hű­tessenek, sem pedig a kazán a lemezek helyenkénti lehűtése folytán meg ne sérül­jön. Ezen czélból a 9. és 10. ábra szerint közvetlenül a tüzelőajtóban egy (e) kamra van elrendezve, melynek (el el) végei a tűzszekrény két oldalán egy keresztben fekvő (e2) kamrába vagy csatornába nyíl­nak, mely közvetlenül az (f) tűzlemez alatt foglal helyet. Az (e2) kamra (e3) belső vége a (g) hamuaknába nyílik, a hol egy (Gl) ajtó van elrendezve, mely a levegő­nekv az (e2) kamrába való áramlását sza­bályozza. Az (e2) kamrába belépő levegő a tűzszekrény mellső vége felé áramlik s ily módon magas hőfokra tesz szert. Innen az (e) kamrának a tüzelőajtó két oldalán fekvő nyílásain keresztül fölfelé halad s az (e) kamrának a tüzelőajtó fölött fekvő ha­rántirányú részébe érkezik, melyben füg­gélyes (B) csatornák vagy hasítékok van­nak kiképezve. A kamra ezen része azon­kívül egy (C) gőzcsővel is föl van sze­relve, melynek (c) fúvó nyílásai közvetle­nül a (B) hasítékok mögött foglalnak he­lyet. A gőzt előnyös túlhevíteni, mely czélból a gőz egy közvetlenül a tűzszek­rény mellső végében fekvő s a tüzelőajtó fölött ívet képező (Cl) csövön vezettetik végig. A gőz ezen (C1 .) túlhevítő csőbe a (cl) csőből jut s a (Cl) és a (C) cső összekötésére a (c2) elágazás szolgál. A levegő és gőz beáramlása a tűzszekrény mellső végéről tetszőlegesen szabályoz,­ható, mely czélra a 10. ábra szerint pél­dául egy a (Gl) ajtót beállító (G2) foga­zott rúd szolgálhat. A 11. és 12. ábrán föltüntetett füst­emésztő berendezés lényegében a (B) csa­tornákkal áttört (A) hídból áll, a hol a (B) csatornák falai a tűz által hevíttet­nek s a beáramló levegő ezen csatorná­kon keresztül a tűzhöz szállíttatik. Az (A) híd mögött a (B) csatornákkal szemben (c) gőzfúvó nyílások rendezhetők el. Azát-I törésekkel ellátott hidat a tűzrostély két | oldalán (11—12. ábra) vagy a rostély vé-I gén keresztben rendezhetjük el s a híd j egy darabból önthető, vagy pedig több I részből állítható össze, mely utóbbi eset­ben az egyes részek végigmenő rudakra fűzhetők. A (B) furatok, melyeken keresz­tül a (Bx) csatornán bebocsátott levegő a tűzhöz áramlik, kúposán szűkülő hasítékok alakjában képezhetők ki, mint a fönteb­biekben részletesen leíratott. A híd vagy annak minden egyes darabja tűzálló anyagból vagy más alkalmas anyag­ból álló (Ax) béléssel látható el, mely gondatlan tüzelés esetén kevésbé van rom­lásnak kitéve. Az áttörésekkel ellátott hidak négyszög­letes rúd alakjával bírhatnak s a tüzelő rostély két oldalán egy-egy bevágásban rendezhetők el. A levegő a (Bx) csator­nákba az (i i) nyílásokon keresztül lép be s a levegő áramlásának szabályozására a (k k) ajtók szolgálnak, melyek a (kl kl) csapokra ágyazva, a tüzelő berendezés mellső végén alkalmazott (L) kar segélyé­vel elforgathatok. Ha ezen kart a foga­zott (1) szektor fölött elforgatjuk s az (11) kilincset valamelyik fogközben rögzítjük, az ajtók bármely kivánt szög alatt beállít­hatók. Ily módon a levegő az ajtók kinyi­tásának mértékével arányos mennyiségben áramlik be a hamugödörből a (Bx) csa­tornákba, miközben ezen csatornák izzó falai által fölhevíttetik. Az (m) összekötő rúd és (ml) karok segélyével (12. ábra) az ajtók a hamugödör mindkét oldaláról egy-I idejűleg beállíthatók.

Next

/
Thumbnails
Contents