26297. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szövés-mintáknak (patronoknak) fényképészeti úton való előállítására
— 3 — tott (r) sinek vagy a keret megfelelő vastagabbá tétele által létesíthető. Ha egy ily kettős keret alkalmazásánál csak egy lemezt akarunk befogni, akkor a második lemez helyett egy ugyanoly nagy , és vastag, átlátszó üveglemezt helyezünk be. J A leírt berendezés a rész-diapozitivok előállításánál másolókeret gyanánt szolgál és a mintázóeljárásnál is alkalmazható, mivel ezen berendezés egyrészt két egyidejűleg használandó, BiZSiZ a kettős keretbe befogandó lemez biztos egymásra illeszkedését idézi elő, másrészt az egyik lemez könnyen kicserélhető, a nélkül, hogy a másik lemez helyzetét megváltoztatná. A következőkben a mintázóel járás van bővebben leírva. Miután a rajzról a bevezetésben említett módon egy a választott (mindig állandón maradó) koczkázásnak megfelelően torzított negatívot készítettünk a fönt leírt másolókeret használata mellett a negatívról annyi rész-diapozitivot (b lemezt) állítunk elő, mint a hány különböző kötés a rajzban van, mi mellett ezen rész-diapozitivok mindegyike a rajznak csak azon részeit tartalmazza, melyek mindenkor nem mintázandók, úgy hogy valamely rész-diapozitivnak a teljes negatívval való pontos födése által a rajznak azon része lesz átlátszóvá, mely az illető kötőernyővel — egy a kötésnek megfelelően elosztott nyílásokkal bíró lemezzel — mintázandó. Ha például egy levelekkel és szárral bíró virágot sima alapon ábrázoló rajz részére kívánjuk a mintát készíteni és ezen négy rész mindegyikét más kötésben kívánjuk kifejezésre juttatni, akkor a torzított negatív (5. ábra) után az alak részére három rész-diapozitivot (6., 7. és 8. ábra) és az alap számára egy teljes diapozitivot (9. ábra) állítunk elő. Az (1) virág számára való 6. ábrabelirészdiapozitivnál csupán a (2) levelek és a (3) szár van meg, míg a (2) levelek számára való rész-diapozitivnál (7. ábra) csak az (1) virág és a (3) szár látható stb. Hogy ezen diapozitívokat előállítsuk, az előzőleg jól lakkozott negatívon (5. ábra) a rajz ugyanazon kötésben mintázandó helyeit letakarjuk, mint azt például a 10. ábra az (1) virág részére mutatja. Ezen letakarás valamely tetszés szerinti oly födőfestékkel történik, mely mindegyik részfölvétel után ismét lemosható, hogy a negatívot ismételten használhassuk. Az ily módon előállított rész-diapozitivok mindegyikét (6—8. ábrák) a mintázásnál a negatívval (5. ábra) egyidejűleg fogjuk be a kettős keretbe, mi mellett a két lemez pontos takarása folytán a föntemlített hatást érjük el. Ha például a két lemezt (5. és 6. ábra) a kettős keretbe befogjuk és utóbbit a mintázásra szolgáló fényképészeti fölvevőkészűlékbe behelyezzük, akkor egy megfelelő kötőlemez alkalmazása mellett az (1) virág mintáztatik. A mintázásnál azonban a rajz torzított pozitivképét (9. ábra) is vehetjük alapul, melyről annyi teljes negatívot készítünk, a mennyi a rajzban lévő különböző kötések számának megfelel. Az így előállított negatívok mindegyikénél a mindenkor nem mintázandó részeket festékkel befödjük. A 11. ábra például az (1) virág számára ily módon előkészített negatívot mutatja, melynél a levelek és a szár le vannak födve. Ezen negatívok természetesen egyedül, tehát diapozitivok nélkül, alkalmaztatnak egymásután a mintázásnál. Az alap mintázásánál, úgy mint föntebb, egy teljes diapozitivot (9. ábra) használunk. Az eljárás első foganatosítási alakja (negatív rész-diapozitivokkal) azon okból részesítendő előnyben, mert a negatív az egész minta készítésénél a keretben maradhat, miáltal egyes képrészeknek a mintán való eltolódása ki van zárva. E mellett bizonyos esetekben egyes lemezek készítése az által kerülhető el, hogy egy erősen lakkozott negatívot- megfelelő helyeken egy át nem látszó, könnyen letörülhető festékkel befödünk, tehát esetről-eset-re az eljárásnak másodsorban leírt foganatosítási alakját vesszük segítségül.
