26296. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kettős drótcsöveknél a drótszakadás káros hatásának megszüntetésére

hosszúságú drótvezetékben föllépő belső erőket a drótszakadás esetében megfelelő külső erők egyensúlyozzák, úgy hogy a váltó elreteszelése a belső erők hatása alatt meg nem szünhetik. Ebből a czélból a csúcselzárónál vagy a drótvezetékben súlyok vagy rúgók vannak akként beiktatva hogy a drótszakadás esetében a vezetékben szabaddá váló belső erőknek ezeket a súlyokat föl kell emelniük, illetőleg eze- J ket a rugókat meg kell feszíteniök, mi- I előtt azok a váltó elreteszelését megszün- ' tethetnék. Ha a rugókat vagy súlyokat ! akként méretezzük, hogy azok a drótban a : drótszakadásnál szabaddá váló belső erőket minden esetben ellensúlyozhassák, a kitűzött czélunkat elérhetjük. A csatolt rajz 1. ábrája eme súlyokat a a Siemens- és Halske-féle csúcselzárónál alkalmazva tünteti föl. Ez tudvalevőleg a drótvezeték által mozgatott korongból áll, mely két (2 2) forgattyúcsapot visel, melyek a (3 3) váltónyelveket átállító rudakkal akként vannak összekötve, hogy a rudak a korong elmozdulásának első és [ utolsó szakaszában nyugalomban legyenek, a korong pedig ennek megfelelően a váltó átállításánál a mozgása első szakaszában az első váltónyelv elreteszelését szüntesse meg, második szakaszában a két váltónyelvet átállítsa és utolsó szakaszában a második váltónyelvet elreteszelje. A találmány szerint két (4 4) súly akként van elrendezve, hogy a sínen fölfekvő váltónyelvhez tartozó (4) súly eme váltónyelv elreteszelt állapotánál mély állásában legyen, az elreteszelés megszüntetésénél azonban ez a súly fölemeltessék, úgy hogy a két nyelv átállításánál mindkét súly a fölemelt helyzetben legyen, míg az átállítás után a sínen fölfekvő második váltónyelvhez tartozó súly annak elreteszelése közben lesülyedjen. Ha a drótvezeték elszakad, az el nem szakadt drótban szabaddá váló belső erők a váltó elreteszelését megszüntetni törekszenek. Ekkor azonban a drót a súlyt fölemelni kénytelen, mely súly akként van méretezve, hogy az a drótvezetékben szabaddá vált belső erőket teljesen egyensúlyozza, úgy hogy az épen maradt drótszál feszültsége legföljebb a váltó elreteszelésének teljes megszüntetését idézhesse elő, azonban a váltó átállítását már ne végezhesse. Ennek a berendezésnek az is előnye, hogy a lesülyedő súly a váltót a végállásába nyomja vissza, tehát a drótokban különböző feszültségek visszamaradását nem engedi meg. Hasonló elrendezés látható a 2. ábrán az ismeretes horgos elzárások esetére. Itt az (5) súly a (6) hajtórúddal van összekötve, ez a súly az átállításnál fölemelkedik és az elreteszelésnél lesülyed. A súlyoknak az emelőre gyakorolt viszszahatását az által, hogy az emelő közelében megfelelő feszítő súlyokat alkalmazunk, melyek a váltónál alkalmazott súly emelésénél sülyednek és viszont, teljesen kiegyenlíthetők. A 3. ábrán ily (7) súly van jelezve, melyet a drótvezeték (8 8) ütközői indítanak mozgásnak. Egészen hasonló lehet az elrendezés a Siemens és Halske-féle lenyírható peczkekkel bíró váltóknál. A 4. ábrán látható elrendezés más. Ennél a drótvezeték drótjaiba két (9) és (10) j súly van bekapcsolva, még pedig oly mó-i don, hogy az egyik a vezeték elszakadásá| nál fölemelkedjék, és így a drótban sza-1 baddá váló belső erőket egyensúlyozza, a ! másik ellenben lesülyedjen, de különleges | elrendezése következtében mozgását a vál| tóra át ne vihesse. Ha például a drótvezej téknek (11) része szakad el, az el nem ! szakadt (12) rész a (10) súlyt fölemeli, elj lenben a (9) súly lesülyed, úgy hogy a drótnak a (13) drótkoronggal kapcsolatban lévő, sértetlenül maradt részében szabaddá váló belső erők a váltót át nem állíthatják, csupán csak annak elreteszelését szüntetik meg. Az állítóemelő és a drótgörgő között a kapcsolás csak annyiban módosul, hogy a görgőknél a surlój dás fokozódik. ! Megjegyezzük még, hogy ezek a súlyok nem feszítő súlyok, mert azok jóval kiseb-