26281. lajstromszámú szabadalom • Automatikus kapcsolóberendezés távbeszélő hálózatok számára

Az említett (u4) kar czélszerűen a (P) gereblye tengelyére van ékelve és tetszőleges állásban rendezhető el. Mindegyik (ul) kontaktuspeczek egy-egy külön (k4) földkontaktusrúgóval van öszszekötve, az (u3) kontaktusgyűrű pedig az (S) indító mágnes, az (X) battéria, a (J) kontaktusszerkezet és egy állandó földvezeték által képezett áramkörbe van igtatva (lásd a 2. ábrában föltüntetett sémát). A (J) kontaktusszerkezet az (X) battéria áramkörébe igtitott (j) kontaktusrugókból áll, melyek rendesen az említett (T5) kerék kerületén szigetelten elrendezett (jl) fémlemez által rövidre záratnak. Ezen kontaktusszerkezet megakadályozza az (S) mágnesnek más előfizető állomás felől való gerjes.tssét azon idő alatt, melyben egy telefonikus összeköttetés létrehozatala megy végbe, a mennyiben ekkor a (T5) kerék mindig megszakítja az áramkört, kivéve ha a (T) tengely nyugalomba jött. Ezen kontaktusszerkezetet más helyzetben is rendezhetjük el a nélkül, hogy ez által az üzemet zavarnók. Ily módon az említett földkontaktusrugók és a földvezeték között az áramkör mindig záratik, valahányszor az (u4) kar az ezen földkontaktusrugókkal összekötött kontaktuspeczkek fölé kerül. Ez teljesen új és fölöslegessé teszi, hogy mindegyik előfizető állomás számára, a mint ez eddig szükséges volt, külön mágnest rendezzünk el; de ezen elrendezés még azon előnnyel is jár, hogy az illető részek csak helyben forgattatnak, a nélkül, hogy haladó mozgásban is kellene azokat részesíteni, miáltal a vegyes vagy kettős hajtó szerkezetek alkalmazását elkerüljük, a mi a találmánynak igen fontos jellemző vonását képezi. Másrészt az is könnyen belátható, hogy ezen elrendezés következtében bármily előfizető állomás nem jöhet keresztező vagy többszörös telefonikus összeköttetésbe, mivel épen a nyugalmi állásból kimozgó szán kiiktatja a földkontaktusrúgót. Következésképen az áramkör tökéletes egyensúlyát és a beszélő állomásoknak a többiektől való tökéletes elszigetelését érjük el, a mi teljesen új és az eddigi automatikus berendezések -egyik fő nehézségét beszünteti. Az (u) peczkek tizes csoportokba vannak osztva, a hol is minden csoport elsőpeczke a többi csoport első peczkével, minden csoport második peczke a többi csoportok második peczkével és így tovább vannak összekötve, a mint ez a 28. ábrából látható. Az összekötő tíz (ull) sodrony egyike e szerint az (1 31 31 41 51 61 71 ^81 és 9l-es peczkeket, egy második sodrony a 2 22 32 42 52 62 72 82 és 92)-es peczkeket és így tovább, az utolsó sodronyig, mely viszont a (10 20 30 40 50 60 70 80 90 és 100-as peczkeket köti össze egymással.Az (u2) szegmentek akként vannak méretezve, hogy azok tíz (u) peczeknek megfelelő ívet képezzenek, más szavakkal, miközben az (u7) kefe egy-egy szegmenttel érintkezik az (u5) kefe egy peczekcsoport peczkeivel érintkezhetik. Ezen elrendezés következtében száz előfizető egymással való kombinácziójához csak husz sodronyra van szükség, melyek közül tíz az (u) kontaktuspeczkekkel, a másik tíz sodrony pedig az (u2) szegmentekkel van összekötve. Az (ull) sodronyok másik vége egy szelektornak tíz (v) kontaktusával (lásd a 2. ábrát) van összekötve, míg az (u2) szegmentek a szelektor tíz (vl) kontaktusával vannak összekötve, a hol is a (vl) kontaktusok a hívott előfizető számának egyeseit, a (v) kontaktusok pedig tízeseit képviselik. A (v) kontaktusok fölött a (v2) kefe, a (vl) kontaktusok fölött pedig a (v3) kefe mozog, melyek ezen kontaktusokat a (v4) illetőleg (v5) szegmentekkel rövidre zárják. Ezen szegmentek az újbóli elindításra szolgáló (Sl) mágnes és az (XI) battéria áramkörébe vannak igtatva, melyben egy később leírandó szerkezet által működtetett (v6) kés letett kapcsoló van elrendezve. (VI) és (V2) a szelektormágneseket jelölik, melyek egy-egy (Ll) rúddal, az előfizetők vonalvezetékének egy-egy ágával