26278. lajstromszámú szabadalom • Gőzzel fűtött kályha
Megjelent 1903. évi január lió 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26278. szám. II/h. OSZTÁLY. Gőzzel fűtött kályha. TUDOR FBIGYES TECHNIKUS BROOKLINBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 julius hó 6-ika. A jelen találmány tárgyát gőzzel fűtött kályha képezi, mely azáltal tűnik ki, hogy azt bárki minden szakértelem és gyakorlat nélkül akként kezelheti, hogy a fűtés a lehető leggazdaságosabb módon és a követelményeknek megfelelően történik. Az eddigi ily kályhák gyakran túlságos meleget fejlesztenek, a miért is megkisérlették az egyes radiátorokat fojtott vagy szűkített tápesövön át kis nyomású gőzzel táplálni; az alkalmazott tápcsőnek szűkítése akként volt megszabva, hogy az egyes radiátorokba nem juthatott több gőz, mint a mennyit azok kondenzálni képesek. Ily elrendezésnél az egyes radiátorok a maximális mennyiségnél nagyobb, vagyis a kondenzáló kapaczitást meghaladó gőzmennyiséget még forszírozott üzemnél sem fogyaszthattak. Az ily kályhák gyakorlati alkalmazhatósága azonban igen korlátozva volt, mivel semmi eszköz sem állt rendelkezésre arra, hogy a radiátorok hőszolgáltatását a maximális kondenzáló kapaczitásnak megfelelő hőszolgáltatás alá szállítsuk. Ezen okból a gőzvezetékben a szűkített tápcsövet helyettesítő szelepet rendeztek el, mely lehetővé tette a radiátorokat zérustól fölfelé a maximális fokig tetszőleges mennyiségű gőzzel táplálni. Ezen szeleppel azonban csak normális körülmények között lehetett a fűtést megfelelően szabályozni, a rendestől eltérő viszonyoknál ellenben nem. Ha pl. valamely helyiség a radiátor szelepének zárása folytán éjjelen át kihűlt és reggel gyors befűtés vált szükségessé, az említett szeleppel ez lehetetlen volt, mivel a szelep maximális nyitását az előzőkben említett okokból akként kellett megszabni, hogy a radiátor, midőn már meleg és a szoba hőmérséklete normális, túlnagy meleget ne fejlesszen. Más szavakkal a szelepnek teljesen nyitott helyzetben nem szabad volt annyi gőzt bebocsátani, mint a mennyi valamely helyiségnek gyors fölmelegítésére közönséges körülmények között, pl. ha a levegő hőmérséke 10° C. Ez utóbbi esetben ugyanis, mint könnyen belátható, több gőz szükséges, mivel a radiátor hideg lévén, bizonyos ideig a gőznek melegét leköti, miközben a helyiség levegőjével csak kevés vagy semmi hő nem közöltetik Azon gőznek mennyisége pedig, mely kondenzálódik, mielőtt még a környező levegő melegedni kezd, sokkal nagyobb, mint a normális gőzszükséglet. Ha pl. egy körülbelül 4-5 m2 kondenzáló fölülettel bíró öntöttvas-radiátort, melynek súlya körülbelül 70 kg., 15°-tól 100°-ra akarunk fölhevíttetni, akkor ehhez körülbelül 2-7 kg.
