26276. lajstromszámú szabadalom • Villámhárító

Megjeleni 1903. évi január lió 19-én. MAGY. ffif KIR. SZABADALMI Í HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26276. szám. VH/j. OSZTÁLY. Villámhárító. SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BERLINBEN, BÉCSBEN ÉS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 május hó 16-ika. A találmány tárgya egy villámhárító, ! melynek czélja egyrészt az, hogy a valamely hálózatba bekapcsolt gépeket és transzformátorokat a légköri kisülések okozta túlságos nagy feszültség növekedés ellen védje, másrészt pedig az, hogy a hálózatban a túlságos feszültségcsökkenéseket, melyek a motorok megállását idézhetnék elő, meggátolja. A légköri kisülések által megindított áram okozta szikra gyorsan oltható ki, ha számos, egymással lánczolatosan kapcsolt szikra pályát létesítünk aránylag igen nagy fölületü, egymással párhuzamos vagy közel párhuzamos fémlemezek között. A fémlemezeket azonban akként kell alakítani, hogy az egymást követő fényivek egymással ne érintkezhessenek. Lemezes villámhárítóknál ki vagyunk téve annak, hogy a fényivek a lemezek szélei között képződnek és azután egy nagyobb fényivvé egyesülnek, mely igen nehezen, vagy egyáltalában nem alszik ki. A következőkben leirt módon alakított, egymás mögött elrendezett lemezekből álló villámhárítónál azt a veszélyt, hogy a fényiv a lemezek szélén képződik és egyes leme! zeket áthidal, biztosan elkerülhetjük. A (P lemezek (1. az ábrát) egyik, esetleg mindkét oldalukon gyűrűalakú kiemelkedésekkel vannak ellátva, úgy hogy a lemezek szélei nagyobb távolságban vannak egymástól, mint eme gyűrűk. Az egyes fémlemezeket a közöttük elhelyezett szigetelő (R) gyűrűk tartják a kellő távolságban. Ily módon azt érjük el, hogy a légköri kisülés és az ezt követő gépáram okozta szikrák csak a gyűrűalakú kiugrásnál mehetnek át a lemezek között. A szikra hatása alatt képződő izzó gázok annak következtében, hogy a lemezeknek elég széles szélei vannak, áthidalást nem létesíthetnek, sőt ellenkezőleg, csakhamar lehűlnek. Ügyelni kell arra, hogy a fémlemezeket egymástól a kellő távolságban tartó szigetelő (R) gyűrűk a szikraképződés helyétől elég távol legyenek, minthogy ellenkező esetben a szigetelő anyag könnyen elroncsolódik. A lemezek legeielőnyösebben rézből készülhetnek. Az egymással lánczolatosan kapcsolt szikrapályák száma a hálózat feszültségétől és munkabírásától függ.