26270. lajstromszámú szabadalom • Elektromos világítási rendszer

- 5 mástól távol, mint az 1. ábrán látható el- j rendezésnél. A cső ily' alakítása azért előnyös, mert az áramnak egy védő falmélyedésben történő bevezetése rendkívül meg van könnyítve. Különösen előnyös ez az elrendezés, ha a csövet transzformátor közvetítésével tápláljuk, melyet a falmélyedésben vagy fülkében tetszőleges helyzetben rendezhetünk el és a melytől a cső a világítandó tér fölött nyúlik ki a mélyedésből, a csőnek a mélyedésből kiálló része csupán üvegből vagy más átlátszó, szigetelő anyagból áll. Ily körülmények között kívánatosnak bizonyulhat, hogy az (5) falmélyedés a cső világító részétől bizonyos távolságban legyen és ebben az esetben a cső ama részét, mely a falmélyedéstől egészen a világítandó helyiségbe való belépése helyéig terjed, megfelelően megválasztott anyagból álló (9) burkolattal vonhatjuk be. Ha a (9) burkolatot meg akarjuk takarírítani, a cső ama részét, mely a transzformátortól a világító szakaszáig terjed, vezetőanyagból is készíthetjük, mely esetben a cső eme része maga fog árambevezető süveg vagy a gáztömeg fénykisugárzását megindító elektróda gyanánt szerepelni. Ha a cső oly gázzal vagy gőzzel van megtöltve, melynek feszültségét mesterséges úton kell módosítani, vagyis, más szóval, ha a csövet megtöltő gáz csak bizonyos ritkításnál szolgáltathat fényt, a csövön egy légszivattyúval való kapcsolat létesítésére szolgáló (10) elágazó csőcsonkot kell kiképezni. Ily csőcsonkok tetszőleges pontokon helyezhetők el, hogy a légszivattyúval a kapcsolat létesíthető legyen, vagy hogy a csőbe a megfelelő anyagokat bevezethessük. A 3. ábrán egy ily csőcsonk részletrajza látható. A föntebb jelzett módon kiképezett csövek tartalmát, ha az kívánatos, fölújíthatjuk, vagy pedig a fénykisugárzásra legkedvezőbb feszültség ismét létesíthető, ha a feszültség valamely okból megváltozott volna. Miután a csöveket a föntebb jelzett módon összekötöttük, azokat a megfelelő anyagokkal oly módon, hogy az illető anyagokat a különböző pontokon elhelyezett (10) csőcsonkon bevezetjük, megtölthetjük, mely czélból a cső egyik végét egy alkalmas légszivattyúval kötjük össze és ily módon a szivattyúmű hatása által az anyagot a csőben egyenletesen elosztjuk. Lehet azonban oly módon is eljárni, hogy a esőből a levegőt először kiszivatjuk és azután vezetjük be abba a cső megtöltésére szolgáló anyagot, mely a csőben uralkodó légritkítás miatt abban egyenletesen fog eloszlani. Oly lámpánál, melynél az energia bevezetésére a cső külső fölületén alkalmazott süveg szolgál, az energia-fogyasztás ott a legnagyobb, hol az áramnak a eső falait képező üvegen kell áthatolnia. Különböző okok kívánatosakká teszik oly csövek alkalmazását, melyek szabadon fekvő részeinek falvastagsága aránylag igen nagy. Hogy azonban az energia-vesztességet a jelzett átmeneti helyeken lehetőleg csökkentsük, a csöveket a 3. ábrán látható módon is szerkeszthetjük, nevezetesen azokat aránylag csekély falvastagsággal készítjük ott, hol az áramvezető süvegek a csöveket amúgy is védik, ellenben meglehetősen nagy falvastagsággal képezzük ki ott, hol a csövek szabadon fekszenek és hol azok fényt sugároznak ki. A fontebbiekben azt tételezzük föl, hogy a lámpába zárt gáztömeget a lámpa külső fölületén alkalmazott áramvezető süvegek indítják világításnak; ez a kiviteli alak azért előnyös, mert a gáztömegben fém elhelyezve nincs, mely fém esetleg a lámpa megsérülésére adhatna okot és az elnyelt gáztömegek miatt a lámpa működésére zavarólag hathatna. Lehetne azonban másféle elektródákkal biró lámpákat is alkalmazni, mert a találmány lényege csak az. hogy csupán a fényt kisugárzó gáztömeg van a világítandó helyiségben, ellenben az árambevezető süvegek, melyek a nagy feszültségű áram fölvételére szoglálnak, egy védő szekrényben a helyiségen kívül, vannak elhelyezve és közvetlen összeköttetésben állanak a megfelelő feszültségű elektromos áramforrással.