26229. lajstromszámú szabadalom • Égési mótor
Ugyanazon munka- és segédhenger által különböző sűrűségre hozhatjuk s ez által a különben szükséges magas nyomású kompresszorokat megtakaríthatjuk. Az 5. ábrán föltüntetett berendezésnél pl. a káros tért (kompressziótért) az (a) dugattyú fölött oly nagyra vehetjük, hogy a sűrítés befejezte után a levegőnek pl. 2 /s része a (b) hengerben marad s x /8 része a (v) hengerben foglal helyet, mely utóbbi levegőmennyiség aztán lassú elégésnél porlasztásra és gyújtásra szolgál. Ugyanezt elérhetjük az 1—4. ábrákon bemutatott berendezésnél is. Ha ugyanis, mint már a hirteleni elégésnél leíratott, az (u) segéddugattyút nem az (a) munkadugattyú holt állásánál, hanem már valamivel előbb fölfelé mozgatjuk a vezérmű által, akkor a levegő egy részét már a tüzelőanyag bevezetésének megkezdése és a gyújtás megtörténte előtt az (a) és (u) dugattyúk közé nyomhatjuk. Azonban a 2. ábra szerint úgy is járhatunk el, hogy az (u) dugattyút a kipuffogás alkalmával nem engedjük az (a) dugattyúhoz egészen közel jutni, úgy hogy a két dugattyú között nagyobb káros tér maradjon. Az (u) dugattyúban ekkor egy (i) csapószelepet alkalmazunk, melyet az (a) dugattyúra erősített (e) szög föltaszít, minek következtében az (u) dugattyú alá bizonyos levegőmennyiség fog jutni. Mihelyt aztán a vezérmű az (u) dugattyút megragadja s fölfelé mozgatja, ezen (i) csapóajtó magától elzáródik. Az (i) ajtó azonkívül még a nyomás kiegyenlítésére is szolgál, mivel, ha az elégés alatt az (u) dugattyú túlságos lassan halanda fölfelé s ennek következtében a nyomás az (u) dugattyú alatt az elégés folytán túlságosan megnövekednék, akkor az (i) ajtó föl fog nyitódni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Égési mótor két dugattyúval, jellemezve azáltal, hogy a (b) hengerben az (a) munkadugattyún kívül egy (u) segéddugattyú is el van rendezve s az utóbbi fölött levő teret, mely a sűrített munkalevegőt befogadó (c) tartánnyal áll összeköttetésben, a két dugattyú között levő elégési térrel egy (w) cső köti össze, melyen keresztül a sűrített levegő az elégési térbe tódul, miközben a tüzelő anyag szétporlasztatik és elősűríttetik, mely berendezésnél az (a) munkadugatytyú az expanzió bevégeztével s az (r) kipuffogási szelep kinyitása után visszamegy, míg az (u) segéddugattyú először a sűrített levegőt előre mozgatja, azután a visszamenő munkadugattyú magával viszi s végül a vezérmű kevéssel a munkadugattyú holt helyzete előtt a henger födele felé mozgatja. 2. Az 1. igényponttal védett mótor egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy a segéddugattyút nem a visszamenő munkadugattyú viszi magával, hanem a vezérmű azonnal, tehát a munkadugattyú holt helyzetétől még távol megragadja s a munkadugattyú előtt előre sietve, a henger födele felé mozgatja, úgy hogy a segéddugattyú már azon pillanatban, midőn a munkadugattyú holt helyzetét elérte, az összes levegőt, vagy annak egy részét, megfelelő mennyiségű tüzelő anyaggal együtt az elégési térbe nyomta, míg a tüzelő anyag nem csak a (w) összekötő csőben, hanem már korábban is hozzákeverhető a levegőhöz. 3. Az 1. igényponttal védett mótor egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy az (u) segéddugattyú egy külön hengerben van elrendezve s a munkadugattyú a kompresszió alatt a levegőt ezen hengerbe nyomja és ott megsűríti, mire a vezérmű az (u) segéddugattyút, kevéssel a munkadugattyú holt helyzete előtt, hengerének födele fölé mozgatja, minek következtében a segéddugattyú fölötti sűrített levegő a (w) csövön keresztül az elégési térbe nyomatik s betódulása alkalmával a tüzelő anyagot szétporlasztja és elgőzösíti, mely berendezésnél még kellő kipuffogás elérése czéljából a munkahenger födelében a betóduló levegő elosztására szolgáló gyűrűs hornyok vannak kiképezve. paha6 részvény rársaaar- nyomoaja budapesten (1 rajzlap melléklettel.)
